„Radnóti Miklós” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Visszavontam 195.199.251.159 (vita) szerkesztését (oldid: 23467339)
Címke: Visszavonás
Visszavontam Ato 01 (vita) szerkesztését (oldid: 23463945): a kötőjel előtti pont nem hullik ki (AkH.¹² 265. d)), csak a dátumoknál (AkH.¹² 298.)
Címke: Visszavonás
25. sor:
[[Fájl:RadnótiMiklós Kádár8.jpg|bélyegkép|jobbra|250px| '''Radnóti Miklós''' [[Emléktáblák Budapest XIII. kerületében|emléktáblája]] a szülőháza falán, a Kádár utca 8. szám<ref>{{Koord|47|30|42|É|19|03|17|K|type:landmark}}</ref> alatt]]
 
Radnóti Miklós [[1909]]. [[május 5.|május 5-én]] született [[Budapest]]en, a mai [[újlipótváros]]i Kádár utca 8.-ban, [[Asszimiláció (szociológia)|asszimilált]] [[zsidók|zsidó]] családban. Születése édesanyja, Grosz Ilona ([[1881]]–[[1909]]) és utónevet nem kapott fiú ikertestvére életébe került.<ref>Édesanyja családjáról az első fellelhető adat az 1790 körül Domonyban született Weisz Márton, akinek a fia Weisz Jákob. Ő is Domonyban született 1824-ben, és Pesten halt meg, 1869-ben. Felesége Reif Cecília (1831–1873) volt. Hat gyerekükről tudunk, akik közül a legidősebbnek tudott Weisz Matild (sz: 1853) ment feleségül Grosz Mórichoz, akiknek a lányuk volt Grosz Ilona.</ref> Édesapja, Glatter Jakab ([[1874]]–[[1921]]) kereskedő (a kornak megfelelő szóhasználattal: kereskedelmi utazó) volt. Egy nővére volt, Klára.
 
Édesapja, családtagjai tanácsát követve, 1911-ben újból megnősült, felesége az erdélyi zsidó származású Molnár Ilona (1885–1944) lett, aki Radnótit úgy szerette, mint saját gyermekét, megteremtette számára a kellemes családi légkört. A költő az öt évvel fiatalabb féltestvéréhez, Ágihoz is rendkívül ragaszkodott, aki később [[Erdélyi Ágnes (költő)|Erdélyi Ágnes]] (1914–1944) néven lett ismert újságíróként és szépíróként. Radnóti többször megjeleníti alakját műveiben. (Molnár Ilona és Erdélyi Ágnes mindketten [[Auschwitzi koncentrációs tábor|Auschwitzban]] haltak meg, 1944-ben.)