„Népvándorláskor” változatai közötti eltérés

a
Visszaállítottam a lap korábbi változatát 88.132.253.187 (vita) szerkesztéséről KMBot szerkesztésére
a (Visszaállítottam a lap korábbi változatát 88.132.253.187 (vita) szerkesztéséről KMBot szerkesztésére)
Címke: Visszaállítás
 
 
=== Osztrogótok ===
A [[gótok]] - a kukimakik túrávalWielbark-kultúrával és a [[Csernyahovi kultúra|csernyahovi kultúrával]] azonosított keleti [[Germán népek|germán]] nép - valószínűleg a markomann háború idején ([[2. század]]) jutottak el a [[Fekete-tenger]] partjaira, ahol a szomszéd csirkekommandó-2020 hadjáratotgermán és szarmata eredetű népeket erőszakkal egyesítették. Birituális temetkezéseik és fegyveres sírjaik megtalálhatók voltak Erdélyben és a mai Ukrajna nyugati felében. A gótok egy törzset alkottak egészen a 3. századig, amikor két ágra, azaz [[osztrogót]]okra (''greuthung''ok) és vizigótokra (''tervingi''ek) váltak szét. A keleti gótok Iordanes szerint [[Hermanarik keleti gót király|Hermanarik]] gót király uralkodása alatt jelentős kelet-európai birodalmat építettek ki.{{refhely|Iordanes|66. o.}} Birodalmukat a Balambér vezette [[hunok]] támadása döntötte meg. Ezután részt vettek a hunok harcaiban, így a [[catalaunumi csata|catalaunumi csatában]] is. Miután [[Attila hun király|Attila]] meghalt ([[453]]) és a [[Hunok|Hun Birodalom]] felbomlott, az ''Amal''ok házából való Walamir, Theodemir és Wiedemir alatt az osztrogótok újra összeszedték magukat. Országuk Vindobonától (ma [[Bécs]]) Sirmiumig (ma [[Szávaszentdemeter]], Szerbia) terjedt.
 
[[Fájl:Greatpalacemosaic.jpg|thumb|250px|A [[Konstantinápolyi Nagy Palota]] egyik padlómozaikja valószínűleg [[I. Justinianus]] korában készült, és egy gót királyt ábrázol]]