„Hacker” változatai közötti eltérés

A klasszikus értelemben vett hackert nagyon hosszasan lehetne körülírni, de alapvetően jellemzi a jó szakértelem, a kíváncsiság, a humor, a kreativitás és a korlátok ledöntésének élvezete. Jó kiindulási pont lehet a pontosabb megismerésükhöz aaz [[Eric S. Raymond]] által szerkesztett „Jargon File” <ref>{{cite book |url=http://www.catb.org/jargon/html/index.html |title=Jargon File |first=Eric S |last=Raymond |language=angol}}</ref>, amely egyben bemutatja azt a kultúrát amellyé fejlődött a lelkes számítógép programozók és számítógépes rendszerek megalkotóinak a közössége egészen az 1960-as évektől indulva. A 70-es évektől kezdődően a számítógépek szélesebb társadalmi körben való terjedésének köszönhetően már a lelkes számítógép felhasználók és hobbi programozók is kezdtek bekapcsolódni a közösségbe – ami korábban inkább az akadémikusokból állt össze. Számos, ma már evidensnek tekinthető műszaki megoldás és elképzelés az ilyen attitűddel dolgozó embereknek köszönhető, akik gyakran lehetetlennek tűnő feladatokat oldottak meg. Az évtizedek előrehaladtával aztán a „hacker” megnevezés már nem is feltétlenül korlátozódott a tisztán számítógépes közegre. Az élet számos egyéb részeire, mint az elektronika, a zene, vagy szinte bármilyen más terület ahol a hacker mentalitásból fakadó viselkedési forma hasznosulni tud, ott megjelent. Hogy szinte bármi lehet hackelés, az a [[Richard Matthew Stallman|Richard Stallman]] programozó „On Hacking” című írásában<ref>{{cite book |url=https://www.stallman.org/articles/on-hacking.html |title=On hacking |first=Richard |last=Stallman |language=angol}}</ref> található felsorolásból is látható, amiből rögtön az első azpélda, amikor valaki – többnyire gyerekként – a mozgólépcsőn az ellentétes irányban sétál. Manapság már egészen hétköznapi kifejezés a „life hack”, amely egy rendkívül frappáns megoldást nyújt egy sokszor látszólag bonyolult problémára, ami az esetek többségében ráadásul könnyen tanulható.