„Apraxin Júlia” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Youtube sablon
a link
29. sor:
Férje elhanyagolta, elhidegültek egymástól és egyik rajongójával, Vécsey báróval folytatott viszonya során 1861-ben elköltözött a Nádor utcából, és hamarosan elváltak.{{jegyzet*|Öt gyermekük született: Ilona (1850), Katalin (1852), Artúr (1854), Georgina (1854) és Tasziló (1858). Válásuk után a gyermekeket édesanyja (akkor már Helène Esterházy) nevelte, aki megszakította kapcsolatát Júliával, és nem endedte neki látni őket.{{refhely|Kovács 2013}}}} Vécsey aztán házassági ígérete elől megszökött egy balerinával. A szerelmi dráma után néhány héttel [[Molnár György (színművész)|Molnár György]], a [[Budai Népszínház]] igazgatójának lett társa, akivel szorosan együttműködött annak színháza érdekében. Pénzügyileg támogatta (1862. júliusában 2000 forintot adományozott a színház részére), darabokat írt nekik és fel is lépett a színházban, Budai Júlia néven. Írásaiban és fellépéseiben központi elem volt a hazafiság, a magyarsághoz való tartozás kihangsúlyozása, az összefogásra felhívás. Színpadi és prózai történetei romantikus, valószínűtlen fordulatokban bővelkedő írások voltak.{{refhely|Barna 1934}} [[Jókai Mór]] róla formázta az ''Egy ember, aki mindent tud'' című regényében Fantissát, a franciául író grófnőt, akinek regényét szeretője fordítja magyarra, de elszökik előle, amikor a grófnő férjétől elválva szabad lesz.{{refhely|Jókai 1874}}
 
[[1861]]. március 4-én ''A honfoglalók'' című drámáját adták elő a [[Pesti Magyar Színház#A Pesti Magyar és Nemzeti Színház|Nemzeti Színházban]]ban, 1862. április 7-én pedig ''Országgyűlési beszéd'' című 3 felvonásos vígjátékának volt a bemutatója ugyanott. Ekkoriban szavalta a nyilvánosság előtt [[Petőfi Sándor]] és [[Vörösmarty Mihály]] költeményeit. ''Hiába beszélnek'' c. regényét közölte Huszár Imre a ''Nefelejts''ben 1860-ban Batthyányiné Eiluj Nixarpa névvel, illetve más lapokban is megjelentek írásai (''Divatcsarnok'', 1861; ''Délibáb'', 1861).
 
Színésznői karrierje botrányt okozott, első színre lépésekor (1863. február 3., a ''Gyertyatartó'' és a ''Fél az örömtől'' egyfelvonásosokban) a páholyok tüntetően kiürültek, és ezzel a felsőbb körök szimbolikusan kivetették maguk közül a renitens grófnőt. A közönség viszont kíváncsisággal vegyes lelkesedéssel övezte a társadalmi pozícióját otthagyó színésznőt.{{refhely|Apraxin 1863}}{{refhely|Barna 1934}}
50. sor:
# ''Két nőszív'', regény franciából ford. Toldy István, Pest, 1861, (Batthyányi Arthurné névvel, ismert. ''Nefelejts'')
# ''Szeréndy Ilma naplója'', franciából ford. Toldy István, Pest, 1862, (Batthyányi Júlia névvel, ismert. ''Nefelejts'', eredetije Párizsban, 1861)
# ''Országgyűlési beszéd'', 3 felvonásos vígjáték, bemutató: [[Pesti Magyar Színház#A Pesti Magyar és Nemzeti Színház|Nemzeti Színház]], 1862. április 7.
# ''Fogság és szerelem'', 1 felvonásos vígjáték, bemutató: [[Budai Népszínház|Budai Színház]], 1862. június 25.
# ''Kóra, a cigány, vagy a halászleány'', népies dráma, bemutató: Budai Színház, 1863. ?
# ''Önvád térít'', 4 felvonásos dráma, bemutató: Budai Színház, 1863. május 23.