„Apraxin Júlia” változatai közötti eltérés

1 185 bájt hozzáadva ,  3 hónappal ezelőtt
Az apaság kérdése
a (link)
(Az apaság kérdése)
 
== Élete ==
Apraxin Júliát a [[Bécs]]ben élő orosz házaspár – [[Alexandr Petrovics Aprakszin|Alexandr Petrovics Apraxin gróf]]{{wd|Q21088455}} és Jelena Nyikolajevna Bezobrazova – gyermekeként anyakönyvezték 1830. október 16-án, {{forrás|de lehetségesvalószínűsíthető, hogy édesapja Esterházy József volt{{refhely|Anonimus 1934| szerint [Helén Esterházy Józsefbe] "Beleszeretett, s még az Apraxinnal való házassága idején, 1830 október 16-án született tőle egy Júlia nevű lánya, aki azonban az Apraxin-nevet viselte s Apraxin Júlia néven szerepelt [...]"; másrészt |Auernheimer 1934| regényében |Saint-Aulaire 1926| visszaemlékezéseire hivatkozva szerepel Esterházy József és Jelena Bezobrazova - akkor még Apraxin gróf felesége - gyermekáldással kísért viharos szerelme.}}. Apraxin gróf Bécsben szolgálatot teljesítő orosz diplomata, anyja a híres Bezobrazov{{wd|Q4080967}} család tagja volt.{{refhely|Kovács 2013}} A házaspár 1837-ben visszatért [[Oroszország]]ba. Szülei válása után anyja 1841-ben férjhez ment Esterházy József grófhoz{{jegyzet*|Gróf Esterházy József (1791. szeptember 24. – 1847. május 12.), királyi kamarás. Első felesége herceg Metternich-Vinneburg Mária volt, aki 1820-ban elhunyt. {{refhely|Kovács 2013}}}}{{jegyzet*|A válást és a házasságot ugyan a [[Szentpétervár|pétervári]] [[Orosz ortodox egyház|ortodox]] érsekség engedélyezte, de a katolikus egyház szerint ez nem volt érvényes; ezért Apraxin gróf halála után 1845-ben [[Cseklész]]en katolikus szertartás szerint újra összeházasodtak.}}, akivel már 1828 óta szoros kapcsolatban volt, s aki saját lányának tartotta Júliát és akinek a birtokán, a [[Pozsony]] melletti [[Cseklész]]en éltek váltakozva Béccsel. {{jegyzet*|Az Apraxin-gyerekeket Júliát és Demetert [[Ferdinand Georg Waldmüller|Georg Waldmüller]], édesanyjukat és a kis Júliát pedig [[Anton Einsle]] festette le együtt. (Képek: [https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Ferdinand_Georg_Waldm%C3%BCller_-_Julia_Comtesse_Apraxin_-_4655_-_%C3%96sterreichische_Galerie_Belvedere.jpg Júlia], [https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Waldm%C3%BCller_-_Demetrius_Graf_Apraxin.jpeg Demeter], [https://mng.hu/mutargyak/apraxin-grofno-es-leanya/ Apraxin grófnő és leánya])}}{{refhely|Vári 2020}} Júlia gondos nevelésben részesült, az akkori idők nőknek szánt ismereteinél jóval többet sajátított el – mind családja jóvoltából, mind saját érdeklődéséből fakadóan. Nyelveket, irodalmat, filozófiát és asztronómiát tanult, s még asszonykorában is foglalkozott jogi és történelmi ismeretek szerzésével – magántanára [[Toldy Ferenc]] volt – s [[Lenhossék József]] professzor anatómiai előadásain is részt vett. Már gyermekkorában érdeklődött a színészet és irodalom iránt, nyolcévesen műkedvelő előadásban szerepelt és verseket is írt.{{refhely|Barna 1934}}
 
[[1849]]. október 15-én házasságot kötött [[Batthyány Artúr]] gróffal. A gróf [[Batthyány család|a kiterjedt család]] [[Bécsi udvar|udvarhoz]] hű ágához tartozott, az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc]] idején egy [[A Császári-Királyi Hadsereg 1848-1849-ben|császári ezredben]] szolgált. Bécsben telepedtek le, ahol több mint tíz évig élték a felsőbb körök gondtalan életét. Estélyekkel, táncmulatságokkal, maszkabálokkal és kikocsizásokkal foglalták el magukat napról napra. 1850-ben a farsangi bálok szenvedélyes táncosa [[I. Ferenc József magyar király|Ferenc József]], a fiatal császár, a keringőhöz Apraxin grófnőt választotta partneréül. Az egyik álarcosbált 1852-ben rendezték a császári udvarban az átutazó [[II. Miklós orosz cár|Miklós]] és [[Mihail Alekszandrovics Romanov orosz nagyherceg|Mihály orosz nagyhercegek]] tiszteletére, és a résztvevőket művészi színes litográfiák örökítették meg (pl. Apraxin Júlia grófnőt Pálffy Rudolf gróffal<ref> [https://www.zvab.com/servlet/BookDetailsPL?bi=30309229873&searchurl=hl%3Don%26sortby%3D20%26tn%3Dbatthy%25E1ny%2Bp%25E1lffy%2Bdoppelportr%25E4t Apraxin Júlia és Pálffy Rudolf], litográfia, Leopold Müller, Bécs, 1852 (ZVAB - Zentrales Verzeichnis Antiquarischer Bücher, Hozzáférés: 2021. január 29.)</ref>).{{refhely|Vári 2020}}
|chapterurl= https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/20/20367.htm
|pages= 56–58}}
* {{hely|Anonimus 1934}}{{cite journal
|url=
|author= Anonimus
|title= Eiluj Nixarpa, Egy szédületes asszonyélet regénye
|journal= [[Literatura (folyóirat, 1926–1938)|Literatura]]
|volume= 9
|date= 1934-07-15
|pages= 213–215}}
* {{hely|Apraxin 1863}}{{cite book
|title= Quelques feuilles détachées des Memoires de la tragédienne hongroise
|publisher= E. Dentu
|language= francia}}
* {{hely|Auernheimer 1934}}{{cite book
|title= Gottlieb Weniger dient der Gerechtigkeit
|url=
|last= Auernheimer
|first= Raoul
|year= 1934
|publisher= Tal
|language= német}}
* {{hely|Barna 1934}}{{cite book
|title= Une femme de lettre du second Empire. La Comtesse Julie Apraxin. Sa vie, ses oeuvres
|date= 1931-12-25
|pages= 30}}
* {{hely|Saint-Aulaire 1926}}{{cite book
|title= Souvenirs de mon ambassade à Vienne 1832−1841.
|year= 1926
|publisher=
|last= Louis Clair de Beaupoil comte de
|first= Saint-Aulaire
|language= francia}}
* {{hely|Vári 2020}}{{cite book
|title= La masonería. Mito e historia en el III centenario de la fundación de la masonería moderna, Vol. 2.