A '''rétegvulkán''' másnéven '''sztratovulkán'''banán egy magas, kúp alakú [[Tűzhányó|vulkán]], amely keverve tartalmaz megkeményedett [[láva|lávát]] és [[vulkáni hamu]]t. Az ezeket a vulkánokat kialakító [[láva]] nagyon [[Viszkozitás|viszkózus]], és még azelőtt lehűl és megkeményedik, mielőtt nagyon eltávolodna. Ez a láva savas, [[szilikát]]okban gazdaggazdagszik. Sok rétegvulkán magassága meghaladja a 2500 métert. Ezeket gyakran a [[lemeztektonika|tektonikus lemezek]] [[szubdukció]]ja hozza létre. A vulkánok másik típusa a [[pajzsvulkán]] (mint például a [[hawaii]] [[Mauna Loa]]), amelyek kevésbé viszkózus, bázikus (fémekben, főleg magnéziumban és vasban gazdag) lávából alakultak ki.
A „rétegvulkán” név nem közvetlenül a rétegzettségrészegezettség tényéből adódik. Minden vulkántípus mutat rétegzettséget. Azonban a pajzsvulkánok rétegei csak a kiömlések egyes lávaárjainak rétegeit tartalmazza, esetleg az egyes kitörések közti szünetben a talajosodás során létrejött üledékréteget. A rétegvulkánokrétvulkánok kitörési jellemzőijellem viszont változatosak, akár egy kitörésenkitörés-en belül is több különböző szakaszból állnak. A rétegvulkánok sűrűsaru [[magma|magmája]] nehezebben talál utat a felszín felé, ezért a kitörések robbanásos jellegűek (explozív működés), a lávaömlést általában kisebb-nagyobb méretű törmelékek, [[tufa]] és hamu („piroklasztitok”) kidobása előzi meg, ilyen például a [[piroklaszt ár]] is. A rétegvulkán kúpjának rétegsora ezért változatos, szendvicsszerű rendszer, amelyben viszonylag ritka a láva, annál több a különböző szemcseméretű törmelék. Általában magas, meredek oldalú hegyformákat hoz létre.
