„Martos Ferenc (író)” változatai közötti eltérés

'''Martos Ferenc''', született ''Mittelmann''<ref>Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 94529/1890 Forrás: Névváltoztatási kimutatások 1890. év 8. oldal 18. sor</ref> ([[Arad (Románia)|Arad]], [[1875]]. [[január 10.]] – [[Budapest]], [[Budapest VII. kerülete|Erzsébetváros]], [[1938]]. [[november 24.]])<ref>{{Cite web |url=https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-6L87-ZJP?i=131 |title=Halotti bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári halotti akv. 1161/1938. folyószáma alatt |accessdate=2020-01-10}}</ref><ref>[https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/MagyarNemzet_1938_11/?query=%22Martos%20Ferenc%22&pg=396&layout=s Martos Ferenc meghalt] (1938. november 25.) Magyar Nemzet, 79. szám, 13. o.</ref> magyar író, költő, színműíró, operett-librettista, újságíró, lapszerkesztő.

Martos (Mittelmann) Ferenc (1847–?) gyártulajdonos és Hertschka Adél<ref>A Gulyás-féle 1999-es kiadás kihangsúlyozza, hogy Hertschka és nem Hertzka.</ref> fiaként született kikeresztelkedett zsidó családban. A gimnáziumot Aradon végezte, majd szüleivel a fővárosba költözött. A Budapesti Egyetemen (ma [[Eötvös Loránd Tudományegyetem|ELTEBudapesti Tudományegyetem]])en jogi tanulmányokat folytatott. Az Országos Magyar Diákszövetség elnökeként egy évig szerkesztette az ''Egyetemi LapokatLapok''at. 1896-19141896–1914 között a vallás- és közoktatásügyi minisztérium tisztviselőjeként dolgozott. 1894-től belső munkatársa a [[Pesti Napló|''Pesti NaplónakNapló''nak]], majd a [[Budapesti Hírlap (napilap, 1881–1938)|''Budapesti HírlapnakHírlap''nak]], 1900 és 1902 között ''Fővárosi LapokatLapok''at szerkesztette. Írói pályáját versekkel és regényekkel kezdte, és színművekkel folytatta, majd 1904-től csak operettlibrettókat írt.

* ''Iza'' (versek, Bp.Budapest, 1896)

* ''Mariette'' (regény, Bp.Budapest, 1900)

* ''Titánia'' (versek, Bp.Budapest, 1902)

* ''Balassa Bálint'' (verses színmű, Bp.Budapest, 1902)

* ''Simonyi óbester'' (vígjáték, Bp.Budapest, 1903)

* ''Muskátli'' (vígjáték, Bp.Budapest, 1906)

* ''Szent Péter esernyője'' (színmű, társszerző: Bakonyi Károly, Bp.Budapest, 1907)

* ''Bob herceg'' (operett, zeneszerző: [[Huszka Jenő]], bemutató: Bp.Budapest, 1902)

* ''Aranyvirág'' (operett, zeneszerző: Huszka Jenő, bemutató: Bp.Budapest, 1903)

* ''A granadai vőlegény'' (regényes daljáték, zeneszerző: Báhnert József, bemutató: Bp.Budapest, 1905)

* ''Gül Baba'' (operett, zeneszerző: Huszka Jenő, bemutató: Bp.Budapest, 1905)

* ''Tüske rózsa'' (operett, zeneszerző: [[Jacobi Viktor]], bemutató: Bp.Budapest, 1907)

* ''Tündérszerelem'' (regényes daljáték, zeneszerző: Huszka Jenő, bemutató: Bp.Budapest, 1907)

* ''Van, de nincs'' (operett, zeneszerző: Jacobi Viktor, bemutató: Bp.Budapest, 1908)

* ''100 év múlva'' (revü, zeneszerző: Jacobi Viktor, bemutató: Bp.Budapest, 1908)

* ''Jánoska'' (fantasztikus játék, zeneszerző: Jacobi Viktor, bemutató: Bp.Budapest, 1909)

* ''A kis gróf'' (operett, zeneszerző: [[Rényi Aladár]], bemutató: Bp.Budapest, 1911)

* ''[[Leányvásár (operett)|Leányvásár]]'' (operett, társszerző: [[Bródy Miksa]], zeneszerző: Jacobi Viktor, bemutató: Bp.Budapest, 1911)

* ''Szökik a nagysága'' (énekes bohózat, társszerző: Bródy Miksa, bemutató: Bp.Budapest, 1913)

* ''A kis király'' (operett, társszerző: [[Bakonyi Károly (író)|Bakonyi Károly]], zeneszerző: Kálmán Imre, bemutató: Bp.,Budapest 1914)

* ''Sybill'' (operett, társszerző: Bródy Miksa, zeneszerző: Jacobi Viktor, bemutató: Bp.,Budapest 1914)

* ''Zsuzsi kisasszony'' (operett, társszerző: Bródy Miksa, zeneszerző: Kálmán Imre, bemutató: Bp.Budapest, 1915)

* ''A pacsirta'' (operett, zeneszerző: [[Lehár Ferenc]], bemutató: Bp.Budapest, 1918)

* ''Pillangó főhadnagy'' (operett, társszerző: [[Harmath Imre (író)|Harmath Imre]], zeneszerző: [[Komjáthi Imre|Komjáthy Imre]], bemutató: Bp.Budapest, 1918)

* ''Cigánygrófné'' (operett, verseit írta: [[Kulinyi Ernő]], zeneszerző: [[Vincze Zsigmond]], bemutató: Bp.Budapest, 1920)

* ''[[Lili bárónő]]'' (operett, zeneszerző. Huszka Jenő, bemutató: Bp.Budapest, 1919)

* ''Anna-bál'' (operett, zeneszerző: [[Volkmann Róbert]] művei után Vincze Zsigmond, bemutató: Bp.Budapest, 1925)

* ''Alexandra'' (operett, zeneszerző: [[Szirmai Albert]], bemutató: Bp.Budapest, 1925)

* ''Kitty és Kató'' (operett, zeneszerző: Rényi Aladár, bemutató: Bp.Budapest, 1926)

* ''Hajtóvadászat'' (operett, zeneszerző: Huszka Jenő, bemutató: Bp.Budapest, 1926)

* ''Éva grófnő'' (operett, zeneszerző: Szirmai Albert, bemutató: Bp.Budapest, 1928)

* ''Katica'' (operett, zeneszerző: [[Márkus Alfréd]], bemutató: Bp.Budapest, 1929)

* ''Katonadolog'' (verses játék, írta: André Sylvane és Jean Gascogne, bemutató: Bp.Budapest, 1897)

* ''A veréb'' (verses játék, írta: Louis Artus, bemutató: Bp.Budapest, 1906)

* ''A múlt'' (verses játék, írta: [[Victorien Sardou]], bemutató: Bp.Budapest, 1907)

* ''A kék egér'' (verses játék, írta: Julius Horst és Alexander Engel, bemutató: Bp.Budapest, 1915)