„Fotoszintézis” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Címkék: Visszaállítva Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés
Visszavontam az utolsó  változtatást (2A02:AB88:66BD:4180:7558:52A7:7682:DFC3), visszaállítva Klaci0327 szerkesztésére: tesztszerkesztés/vandalizmus visszaállítása
Címke: Kézi visszaállítás
1. sor:
[[Fájl:Plagiomnium affine laminazellen.jpeg|bélyegkép|jobbra|Növényi sejtekben látható [[kloroplasztisz]]]]
 
A '''fotoszintézis''' anyádolyan biológiai folyamat, melyben az élőlények a napfény energiáját felhasználva szervetlen anyagból szerves anyagot hoznak létre. Az elnevezés a görög fény (vö. [[foton]]) és a [[Egyesülés (kémia)|szintézis]] (=előállítás) szavakból tevődik össze. A fotoszintézis olyan [[Anyagcsere|metabolizmus]], amely lebontó (katabolikus) és felépítő (anabolikus) folyamatokból tevődik össze. A katabolikus folyamat a [[fényreakció]], amikor a fényenergia kémiai energiává alakul. Az anabolikus folyamat során a szén-dioxid megkötése (fixáció) történik és annak szénforrásként való felhasználása a növekedéshez, ezt nevezzük [[sötét reakció]]nak. Továbbá a fotoszintézis „fény-szakaszában” felhalmozott kémiai energia és redukálókapacitás ([[NADP]]H) hasznosul még az oxidált állapotú [[kén]]- és [[nitrogén]]atomok redukciójához és azok szerves molekulákba történő beépítéséhez.
 
A fényenergiát kémiai energiává a [[növények]], a színesmoszatok (''Chromista'' regnum fotoszintetizálói), a fotoszintetizáló cianobaktériumok, bíbor- és zöldbaktériumok képesek átalakítani. A [[cianobaktériumok]] és az [[Eukarióták|eukarióta]] fotoszintetizálók („növények”) az oxigéntermelő fotoszintézist használják; a bíbor- és zöldbaktériumok a bakteriális vagy anoxigénikus (oxigént nem termelő) fotoszintézist alkalmazzák.