„Vám” változatai közötti eltérés

421 bájt törölve ,  1 évvel ezelőtt
üres szakaszok ki, ismétlődő szakaszok össze
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
(Visszavontam az utolsó  változtatást (178.164.172.226), visszaállítva Turokaci szerkesztésére: pongyola)
Címke: Kézi visszaállítás
(üres szakaszok ki, ismétlődő szakaszok össze)
{{lektor}}
{{nincs forrás}}
A '''vám''' az [[állam]]ok által kivetett [[adó]]szerű kötelezettség a [[vámhatár]]ukat átlépő [[áru]]kra. Célja egyrészt az állam bevételeinek növelése és az [[ország]] [[Gazdasági rendszer|gazdaságának]] szabályozása: az adott ország [[piac]]án forgalomban lévő áruk szerkezetének és [[Ár (gazdaság)|árának]] befolyásolása, leggyakrabban a hazai [[termék]]ek, vagyis a hazai termelők védelme.
A történelemben a vámok egy speciális csoportját alkották a [[közlekedési vámok]].
 
== A vámok csoportosítása ==
*=== '''Külkereskedelmi forgalom iránya szerint:''' ===
#* Behozatali ([[import]]) vám (ma ez a legjellemzőbb)
#* Kiviteli ([[export]]) vám
#* Tranzit vám
 
*=== '''Vámok jogi státusa szerint:''' ===
== Története ==
#* Autonóm: az állam mindenkitől függetlenül állapítja meg a vámot (de ez sem teljesen független x érdekektől)
{{csonk-szakasz}}
#* Szerződéses: 2 v. több állam érdekeit figyelembe véve, szerződés alapján
 
*=== '''Vámkiszabás alapja szerint:''' ===
== A vámok csoportosítása ==
* Erték vámok: vám alapja az áru pénzben kifejezett értéke
=== A kivetés alapja szerint ===
#* Mérték vámok: áru darabszáma, mennyisége, mértékegysége az alap
#* Vegyes vámok: fentiek egyidejű alkalmazása
#* Alternatív vámok
 
Ha a kivetett vám alapja az áru mennyisége (tehát például minden kilogramm után 200 [[forint]]ot kell fizetni), akkor ''specifikus'' vagy mennyiségi vámról beszélünk. Ma már [[Svájc]] az egyetlen ország, amely a specifikus vámok rendszerét alkalmazza.
A specifikus vám alternatívája az ''érték-'' vagy ''ad valorem vám'', amely az áru értékének meghatározott százalékával egyenlő. Ezt a százalékot, vagyis a ''vám kulcsát'', többnyire gyakran változtatják az [[import]]- és [[export]]adatok függvényében. Egy bizonyos értékhatár alatt a kulcs általában 0%, vagyis nem kell vámot fizetni.
 
=== AVámvédelem kivetés céljatárgya szerint ===
#* Ipari vámok
#* Mezőgazdasági vámok
 
*=== '''Gazdaságpolitikai szempontból:''' ===
#* Fiskális vámok: céljuk csupán pénzbevétel
#* Protekcionista, védővámok (például kiegyenlítő- és nevelővámok, tiltó vám: cél x áruk importjának megakadályozása
 
A vámok kivetésének legfontosabb célja évszázadokon át az [[állam]]i (vagy városi, földesúri) bevételek biztosítása volt. Az ilyen célú vámokat szokás ''fiskális vámoknak'' nevezni. A [[19. század]] végére különböző adók (forgalmi, jövedelemadó) és járulékok váltak a költségvetési bevételek alapjává, ezzel a vámok fiskális szerepe elhalványodott.
A ''büntetővám'' esetében a kivető célja, hogy fellépjen valamilyen [[dömping]] ellen, illetve megtorolja a másik ország által kiszabott vámot, vagy az exportőreinek juttatott támogatást.
 
=== AKereskedelempolitikai kivetés helyecélok szerint ===
#* Preferenciális vám: célja a behozatal elősegítése
{{csonk-szakasz}}
#* Legnagyobb kedvezményes vám: a [[legnagyobb kedvezmény elve]] szerint
#* Diszkriminatív vám: azon o. termékére, mely 0 nyújtja a legnagyobb kedvezményt
 
=== CsoportosításIdőbeli hatály szerint ===
#* Állandó vám
* '''Külkereskedelmi forgalom iránya szerint:'''
#* Időszaki vám
# Behozatali ([[import]]) vám (ma ez a legjellemzőbb)
# Kiviteli ([[export]]) vám
# Tranzit vám
 
*=== '''Mértéke szerint:''' ===
* '''Vámok jogi státusa szerint:'''
#* Kiegyenlítő vám
# Autonóm: az állam mindenkitől függetlenül állapítja meg a vámot (de ez sem teljesen független x érdekektől)
#* Nevelő vám
# Szerződéses: 2 v. több állam érdekeit figyelembe véve, szerződés alapján
#* Tiltó vám
 
*=== '''Egyéb ritkábban alkalmazott vámok:''' ===
* '''Vámkiszabás alapja szerint:'''
#* ErtékSimuló vámok: váma alapjavámtételek az áru pénzbenárának változásával kifejezettellentétesen értékemódosulnak
#* Szezonális vámok: ált. x mzg-i termékek termelőinek védelme érdekében
# Mérték vámok: áru darabszáma, mennyisége, mértékegysége az alap
#* Megtorló vám: azon o-k termékeivel szemben, melyek a fogadó o. termékeit hátrányosan megkülönböztetik<ref>{{Cite book |title=Szilovics Csaba: Pénzügyi jog. Inter-szféra Kft. Pécs. 2020.}}</ref>
# Vegyes vámok: fentiek egyidejű alkalmazása
# Alternatív vámok
 
* '''Vámvédelem tárgya szerint:'''
# Ipari vámok
# Mezőgazdasági vámok
 
* '''Gazdaságpolitikai szempontból:'''
# Fiskális vámok: céljuk csupán pénzbevétel
# Protekcionista, védővámok (például kiegyenlítő- és nevelővámok, tiltó vám: cél x áruk importjának megakadályozása
 
* '''Kereskedelempolitikai célok szerint:'''
# Preferenciális vám: célja a behozatal elősegítése
# Legnagyobb kedvezményes vám: a [[legnagyobb kedvezmény elve]] szerint
# Diszkriminatív vám: azon o. termékére, mely 0 nyújtja a legnagyobb kedvezményt
 
* '''Időbeli hatály szerint:'''
# Állandó vám
# Időszaki vám
 
* '''Mértéke szerint:'''
# Kiegyenlítő vám
# Nevelő vám
# Tiltó vám
 
* '''Egyéb ritkábban alkalmazott vámok:'''
# Simuló vámok: a vámtételek az áru árának változásával ellentétesen módosulnak
# Szezonális vámok: ált. x mzg-i termékek termelőinek védelme érdekében
# Megtorló vám: azon o-k termékeivel szemben, melyek a fogadó o. termékeit hátrányosan megkülönböztetik<ref>{{Cite book |title=Szilovics Csaba: Pénzügyi jog. Inter-szféra Kft. Pécs. 2020.}}</ref>
 
== A vámok közgazdaságtana ==
 
[[Fájl:Vám hatása.png|jobbra|350px]]
 
=== Egy egyszerű modell ===
 
Egy bel- és külföldön egyaránt gyártható, bármilyen távolságra szállítható és közgazdasági szempontból homogén (vagyis nem változékony [[minőség]]ű) [[termék]]re kivetett vám hatása legegyszerűbben a [[mikroökonómia]] [[kereslet]]-[[kínálat]]i [[modell (tudomány)|modell]]jének segítségével vizsgálható.
 
 
Utolsó, harmadik esetként vizsgáljuk meg azt a helyzetet, amikor az importot a hatóság engedélyezi, de minden behozott termékegységre egy meghatározott összegű vámot vet ki. Ez a nemzetközi kínálati függvény fölfelé történő eltolódásával jár, méghozzá pontosan a termékegységre jutó vám mértékében. Vagyis a termék kínálati ára – és egyben az új '''(J)''' egyensúlyi ponthoz tartozó végső ára – ezzel az értékkel fog emelkedni. A belföldi és a nemzetközi kínálati függvény metszéspontja fölfelé és jobbra tolódik, ami azt jelenti, hogy a hazai gyártók a termékből a második esethez képest többet és magasabb áron tudnak eladni. Termelői többletük így a korábbihoz képest ''D''-vel nő, bár a teljes importtilalomhoz képest még mindig ''B''-vel kevesebb hasznot tehetnek zsebre. A külföldi termelők többlete ez esetben is 0, míg a fogyasztói többlet a ''D'', ''E'', ''F'' és ''G'' területekkel, tehát jelentősen csökken. Mint már említettük, ''D'' a belföldi gyártókhoz csoportosul át; ''F'' éppen az importra kivetett vám összegével egyenlő, ez a hatóság kezébe kerül; ''E'' és ''G'' pedig elvész a társadalom számára. A vám kivetésével tehát a hazai termelők és a hatóságok jártak (legalábbis közvetlenül) jobban, míg a fogyasztói többlet [[pénz]]ben kifejezve ennél a nyereségnél nagyobb mértékben csökkent.
 
=== Érvek a vámok ellen ===
{{csonk-szakasz}}
 
=== Érvek a vámok mellett ===
{{csonk-szakasz}}
 
== Vámok az Európai Unióban ==
 
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
 
{{Commonskat|Customs services}}
 
{{csonk-szakasz}}
 
{{DEFAULTSORT:Vam}}
[[Kategória:Nemzetközi kereskedelem]]
[[Kategória:Közgazdaságtan]]