„Induló” változatai közötti eltérés

886 bájt hozzáadva ,  10 hónappal ezelőtt
+ forrás
(== Kapcsolódó szócikkek == +2)
(+ forrás)
 
 
Az '''induló''' eredete a katonadalokban és a katonai kürt- és dobjelekben van. Tulajdonképen a katonai menetelést serkentő dallam. Ebből következik, hogy mindig élesen kihangsúlyozott ritmusa van. Indulóról már a régi rómaiaknál tudunk, fennmaradtak középkori indulók is. Az újkorban Nagy Frigyeséi a legnevezetesebbek. Berlioz szimfónikus feldolgozása világhírűvé tette a mi Rákóczi-indulónkat. Az indulóban rejlő lelkesítő és propagatív erőt a francia forradalom is kihasználta. Az induló a művészi zenében is szerepel: az átmeneti fokot az ú. n. intrádák, egy- egy ciklust kezdő vagy záró indulószerű darabok alkották. A nagy klasszikusok is sokszor használták az indulót, mint műformát; pl. Beethoven Eroicájában a lassú tétel, Chopin gyászindulója, Schubert indulói. Az induló ősidők óta minden egyházi vagy világi tömeges felvonulás, menetelés kísérőzenéje, mint ilyen, a táncdallal rokon. Stilizált formában számos zeneszerző használja hangszeres művében. A mai katonai-, gyász-, győzelmi-, roham-, stb. indulók kétszakaszos (triós) dalformák.<ref> Hungária zenei lexikon </ref>
 
== Források ==
Lányi Viktor (szerk.): Hungária zenei lexikon (Budapest, 1945) 331. - 332. old.
 
Induló (németül Marsch, franciául marche, olaszul marcia), az együttes lépés szabályozását szolgáló, legtöbbnyire párosütemű zenedarab. Időmértéke nem állandó: vannak lassú menetet szolgáló indulók (gyászinduló), vannak méltóságteljes felvonulásokat kisérő zenék, többnyire pontozott ritmusban (a 18. század operazenéjének egyik legfontosabb eleme) és a katonaság lépteit szabályozó gyorsabb I.-k. Legrégibb nyomai a görög dráma bevonulási jeleneteiben találhatók, legrégibb zenei emlékei a középkori reisenőte lovagi trombita- és dobjelzései. Sok nemzetnek köztiszteletben tartott nemzeti indulója is van, ilyen a [[Rákóczi-induló]] is. A legtöbb ezrednek saját ezredindulója van <ref>Uj Idők Lexikona 13-14. </ref>
 
== Források ==
* Lányi Viktor (szerk.): Hungária zenei lexikon (Budapest, 1945) 331. - 332. old.
* Uj Idők Lexikona 13-14. Herder - Kamcsatka (Budapest, 1939)
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}