„Lőpor” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
5. sor:
Alapvetően ''szerves'' és ''szervetlen'' lőport különböztetünk meg.
A ''szerves'' lőpor (más néven: füst nélküli lőpor) [[cellulóz-nitrát]] (NC) alapú, a ''szervetlen'' lőpor (más néven feketelőpor (egybeírandó!), régies nevén puskapor vagy füstös lőpor) pedig szilárd szervetlen anyagok keveréke. A feketelőpor alkotórészei: [[Szén|faszén]], [[Kálium-nitrát|salétrom]] és [[kén]]. A kén okozza a szén gyors elégését, melyhez a szükséges [[oxigén]]t a salétrom szolgáltatja. A szén elégése által keletkezett [[szén-dioxid]] mintegy ezerszer nagyobb térfogatú, mint a lőpor, és e térfogattá való kiterjeszkedésével löki ki nagy erővel a lövedéket a csőből. A feketelőpor névleges égési sebessége 400 m/s, míg a szerves lőporoké 800 m/s.
== Leírása ==
24. sor:
[[Franciaország]]ban (Bordeaux-ban) már [[1326]]-ban gyártottak feketelőport. [[Németország]]ban (Augsburgban) [[1340]]-ben állították fel az első lőporgyárat.
Európai hadszíntéren tűzfegyverben az [[angolok]] alkalmazták először [[1346]]. [[augusztus 26.|augusztus 26-án]] a [[
Érdekes technikatörténeti tény, hogy a feketelőport a világon először hazánkban használták a bányászatban „jövesztésre”, azaz a kövek leválasztására, Weindl Gáspár meghonosodott tiroli bányamester révén [[1627]]. [[február 8.|február 8-án]], a selmecbányai Felsőbiber aknában. Módszerét később egész Európában átvették.
|