„Itália egyesítése” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Falovacska (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
CsurlaBot (vitalap | szerkesztései)
36. sor:
Ezeknek a hazafiaknak [[Giuseppe Garibaldi]] volt a vezérük. Garibaldi külsőleg inkább franciának nézett ki. Iskolázatlan tengerészként kezdte, majd belépett a republikánus [[Giuseppe Mazzini|Mazzini]] [[Ifjú Itália]] szervezetébe. Belépett a piemonti hadiflottához, ahol összeesküvés vádjával halálra ítélték. [[Dél-Amerika|Dél-Amerikába]] menekült, ahol részt vett a függetlenségi harcokban, így már [[1848]] előtt legenda lett belőle Itáliában, amit 1848-49-ben a [[Római Köztársaság (1848)|Római Köztársaság]] katonai erőit irányítva megerősített. A forradalom leverése után külföldre menekült. [[1859]]-ben felajánlotta kardját [[II. Viktor Emánuel olasz király|Viktor Emánuelnek]], de hűvösen fogadták.
 
[[1860]]. [[május 6.|május 6]]-án Garibaldi 1089 vörös inges emberével elindult [[Genova|Genovából]], hogy felszabadítsa dél-itáliai honfitársait. Május 11-én szálltak partra [[Marsala|Marsalában]], és megindultak [[Palermo (Olaszország)|Palermo]] felé. Garibaldi a következőket mondta: ''„Itt most vagy megteremtjük Olaszországot vagy meghalunk”.'' [[1860]]. [[június 6.|június 6]]-án elfoglalták Palermót, majd [[1860]]. [[június 21.|június 21]]-én Milazzónál legyőzték a Bourbon királyi sereget. 1860. [[augusztus 20.|augusztus 20]]-án Garibaldi átkelt [[Szicília|Szicíliából]] [[Calabria|Calabriába]], majd [[szeptember 7.|szeptember 7]]-én bevonult [[Nápoly]]ba. Ezután [[Róma]] elfoglalását tervezte.
 
[[Camillo Benso di Cavour|Cavour]] vegyes érzelmekkel fogadta a hódítások hírét. Nem akarta, hogy a republikánus érzelmű Garibaldi [[IX. Piusz pápa]] ellen induljon, ezáltal alkalmat adva Ausztriának, Franciaországnak, az európai konzervatív monarchiáknak, hogy fegyveres erejükkel az egyház védelmére keljenek.