„Keresztes háborúk” változatai közötti eltérés

[[638]]-ban [[I. Omár kalifa]] serege elfoglalta [[Jeruzsálem]]et. Jeruzsálem elvesztése a keresztények számára nagy veszteség volt, mivel szent helynek tartották, amiért [[Jézus]] itt élt, tanított, és a kereszthalált is itt szenvedte el. Ugyanakkor viszont a muszlimok és a zsidók számára is szent hely. A zsidóknak azért, mert itt állt valaha templomuk, valamint mert hitük szerint itt akarta feláldozni fiát, [[Izsák (Ábrahám fia)|Izsákot]] [[Ábrahám (Terah fia)|Ábrahám]] Isten parancsára, a muszlimoknak pedig azért, mert hitük szerint innen szállt [[Mohamed próféta]] a mennybe. Így Jeruzsálem vita tárgya lett a keresztények és a muszlimok között.
[[Fájl:DomeOfTheRock.jpg|thumb|right|190px|A [[Sziklamecset]], amely három vallás szent helyén épült]]
Az arabok továbbra is engedélyezték a [[Szent Sír-templom|Szent Sír]] látogatását a keresztények számára, annál is inkább, mert a zarándokok turizmuszarándokturizmus nagy bevételekkel járt, ugyanakkor a ''Szent Várost'' a muszlimok is nagy tiszteletben tartották, és a ''Paradicsombeli Városok'' közé sorolták.<ref>{{opcit|n=Pörtner|o=79}}</ref> A zarándokturizmust még al-Hakim, az „őrült kalifa” sem tudta megakasztani.
 
Egy idő után azonban e tűrés megszűnt. [[Al-Hakim bi-Amr Allah|al-Hakim]] kalifa uralma alatt ([[996]]–[[1021]]) üldözni kezdte a keresztény és zsidó vallásúakat. A kalifa megsemisíttette a [[Szent Sír-templom|jeruzsálemi Szent Sír templomot]],<ref>Jerome Murphy-O'Connor (23 February 2012). Keys to Jerusalem: Collected Essays. OUP Oxford. pp. 245–. {{ISBN|978-0-19-964202-1}}.</ref> melyet akkor megvetőleg "trágyadomb-templomnak" neveztek,<ref>Holland, The Forge of Christendom, 237. old.</ref> A keresztényeket egy fakereszt, a zsidókat egy fa ökörfej viselésére kötelezte, akiket büntetlenül megölhették az „igazhitűek”, akár az utcán is. Al-Hakim megmérgezése után üldözése véget ért, de a keresztények elleni atrocitások nem szűntek meg, a nyugati zarándokokat egyre többször rabolták ki és ölték meg.<ref name= BPG>Bozsóky Pál Gerő: Keresztes hadjáratok, Szeged, 1995</ref> Jellemző példa Günthernek, Bamberg püspökének története, aki 12 ezer zarándokot vezetett a Szentföldre; Jeruzsálemtől kétnapi járóföldre, 1065 [[nagypéntek]]én a szeldzsukok az egész tömeget lemészárolták.<ref>Jonathan Sumption, Age of Pilgrimage—The Medieval Journey to God (Mahwah, NJ: HiddenSpring Books, 2003), 257–258.</ref>