„Maghasadás” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Hm, tulajdonképpen nem is kell a problémasablon, mert a látható szöveg rendbe lett szedve, beraktam egy lefordítandó sablont, hogy jelezze, félbemaradt a cikk, valaki hátha (újra) lefordítja |
Tif (vitalap | szerkesztései) egy eddig géppel fordított bekezdés újrafordítva |
||
24. sor:
Az azonnal felszabaduló (prompt) hasadási energia mintegy 181 MeV, a teljes energiának 89%-a. A fennmaradó 11% béta-bomlások során, valamint az azt kísérő gamma-sugárzással szabadul fel. Ezen bomlások felezési ideje nagyon eltérő lehet, de a folyamat azonnal megkezdődik a hasadási termékek kialakulásakor. Az urán-235 esetén például a késleltetett energia megoszlása: 6,5 MeV béta, 8,8 MeV antineutrínó (a béta-sugárzással egyidejűleg), és további 6,3 MeV késleltetett gamma-sugárzás a gerjesztett állapotú béta-bomlástermékekből (mindent összevetve így átlagosan 10 gamma-foton keletkezik minden egyes maghasadáskor).
A teljes hasadási energia 8,8 MeV/202,5 MeV = 4,3%-át képviselő antineutrínók sem a hőtermeléshez nem járulnak hozzá, se nem számítanak ionizáló sugárzásnak, ugyanis megközelítőleg fénysebességgel azonnal elhagyják nemcsak a reaktorteret, hanem a Földet is, akár azon keresztülrepülve, és csak egészen elenyésző részükben kölcsönhatva az ott található anyaggal. A többi sugárzás ugyanakkor szinte teljesen átalakul hővé, részben a reaktortartályban, részben annak falában.
Egyes neutronfolyamatokat megkülönböztethetünk az alapján, hogy végső soron elnyelnek vagy kibocsátanak energiát. Például a neutron mozgási energiája nem alakul közvetlenül hővé, amikor egy 238-as uránmag befogja és átalakul 239-es plutóniummá, de ez az energia felszabadul, amikor a 239Pu utána elbomlik. Másrészt a késő neutronok, amelyek hasadási leánytermékek néhány perces felezési idejű radioaktív bomlásakor szabadulnak fel, nagyon fontos szerepet játszanak a reaktor szabályozásában, ugyanis meghatározzák a láncreakció "reakcióidejét", amikor a reaktort a "késleltetett kritikus" tartományban üzemeltetik. Ezek a késő neutronok is szerepet játszanak a reaktor szuperkritikus állapotának fenntartásában, amikor is az egy bomlási esemény során felszabaduló neutronok átlagosan egynél több újabb bomlást okoznak. A késő neutronok nélkül is fennálló ún. prompt-kritikus állapotban a láncreakció növekedése gyorsabb annál, mint hogy emberi beavatkozással szabályozni lehessen. Nélkülük az első kísérleti láncreakciók is megszaladtak volna, mielőtt a kezelők manuálisan beavatkozhattak volna ([[Enrico Fermi]] ezért tervezett a chicagói atommáglyához sugárzásmérővel automatikusan kikapcsolt elektromágnesek által tartott szabályzó rudakat, amelyek azonnal az atommáglya közepébe estek volna egy esetleges megszaladáskor). Ha a késő neutronokat nem fogja be egy atommag, akkor azok is a hőtermeléshez járulnak hozzá.
{{lefordítandó}}
<!--Innen kell még lektorálni -->
<!--Inkább kommentbe vele, annyira borzasztó, hogy inkább újra kellene fordítani
=== Láncreakció ===
[[Fájl:Fission chain reaction.svg|300px|bélyegkép|[[Nukleáris láncreakció]]]]
| |||