1952-ben szerezte meg a diplomáját az [[Eötvös Loránd Tudományegyetem]]en görög-latin-magyar szakos tanáraként. Néhány évnyi kutatást követően 1956-ban politikai okokból eltávolították az egyetemről. 1959 és 1983 között MTA Ókortudományi Kutatócsoportjában működött. 1972-ben doktori (CsC) fokozatot szerzett. 1979-ben kandidátusi fokozatot szerzett ''[[Héliodórosz (regényíró)|Héliodóros]] és a görög szerelmi regény'' című értekezésével. Két évtizednyi mellőztetéstmellőztetés után, 1977-től külsős óraadóként ismét taníthatott az Eötvös Loránd Tudományegyetemen az ókori görög műfordítás témakörében. 1983-tól – [[Harmatta János]] támogatásának köszönhetően – állandó munkatársa lett az egyetemnek, és tanszékvezetői címet is kapott. 1992-től a [[Pázmány Péter Katolikus Egyetem]]en is tanított. 1995-ben kényszernyugdíjazták, és ekkor fejeződött be oktatói tevékenysége a Eötvös Loránd Tudományegyetemen. A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen 2005-ig, 76 éves koráig adott órákat. Ezt követően, 2005-től az ''[[Antik Tanulmányok]]'' főszerkesztőjeként, illetve 2008-tól haláláig az [[Eötvös József Collegium]] kurátorként tevékenykedett. Utolsó, [[Philostratos]]sal foglalkozó művének megjelenését már nem érte meg. 2018-ban hunyt el 89 éves korában.
