„Esztergom-Budapesti főegyházmegye” változatai közötti eltérés

a
egyértelműsítés, replaced: Szent István-bazilikaSzent István-bazilika (2) AWB
a
a (egyértelműsítés, replaced: Szent István-bazilikaSzent István-bazilika (2) AWB)
| nyugalmazott = [[Ladocsi Gáspár]]
|térkép=Esztergom-Budapest Főegyházmegye.png|székesegyház=[[Esztergomi bazilika]]
[[Szent István-bazilika (Budapest)|Szent István-bazilika]]|kép=Esztergomi bazilika.JPG}}
Az '''Esztergom-Budapesti főegyházmegye''' ({{latinul|Archidioecesis Strigoniensis-Budapestinensis}}), korábban ''esztergomi érsekség'' vagy ''esztergomi főegyházmegye'' [[Római katolikus egyház|római katolikus]] [[egyházmegye]]. [[Magyarország]]on található, a [[Magyar katolikus egyház]] kitüntetett szereppel bíró egyházmegyéje. Élén az [[Esztergomi érsek|esztergom-budapesti érsek]] (korábban esztergomi érsek) áll. Védőszentje [[Prágai Szent Adalbert|Szent Adalbert]] püspök. Területi fennhatósága Komárom-Esztergom megye keleti felét és a fővárost foglalja magába. Magyarország legkisebb területű egyházmegyéje.
 
Jelenlegi főpásztora [[Erdő Péter]] bíboros, [[prímás (püspök)|prímás]]. Elődje az érseki székben [[Paskai László]] bíboros volt. A főegyházmegye [[püspök|segédpüspökei]]:
[[Mohos Gábor]], [[Snell György]], valamint a (Kárpát-medencén kívül élő) határon túli római katolikus magyarok<ref> A bizánci (görög és örmény) rítusú katolikus magyarokhoz nem szól a kinevező okirata.</ref> lelkipásztori gondozásával megbízott [[Cserháti Ferenc]].
 
[[Székesegyház|Katedrálisa]] az [[esztergomi bazilika]], társszékesegyháza a [[Budapest|budapestibudapest]]i [[Szent István-bazilika (Budapest)|Szent István-bazilika]].
 
== Terület ==
Területi fennhatósága Komárom-Esztergom megye keleti felét és a fővárost foglalja magába. Magyarország legkisebb területű egyházmegyéje.
 
=== Szomszédos egyházmegyék ===
Központja [[1543]]-ig [[Esztergom]] volt. Amikor a város török kézre került, az érsekséget és a káptalant [[Nagyszombat (település)|Nagyszombatba]] költöztették. Az [[Esztergomi Főkáptalani Levéltár|Esztergomi Főkáptalan Levéltárá]]t az 1543-as ostromkor [[Sbardelatti Ágoston]] mentette meg. A központ [[1820]]-ban tért vissza Esztergomba.
 
Az egyházmegye területe az első századokban az ország jelentős részét magába foglalta. Kiterjedt [[Esztergom vármegye|Esztergom]], [[Nyitra vármegye|Nyitra]], [[Turóc vármegye|Turóc]], [[Árva vármegye|Árva]], [[Nógrád vármegye|Nógrád]], [[Gömör és Kishont vármegye|Gömör]], [[Liptó vármegye|Liptó]], [[Hont vármegye|Hont]], [[Bars vármegye|Bars]], [[Komárom vármegye|Komárom]], [[Zólyom vármegye|Zólyom]], [[Szepes vármegye|Szepes]], [[Abaúj-Torna vármegye|Torna]] [[vármegye|vármegyékre]] és a [[kunok]] földjére a [[Tisza]] partjain. [[1776]]-ban az egyházmegyéből kihasították a [[Besztercebányai egyházmegye|besztercebányai]], [[Rozsnyói egyházmegye|rozsnyói]] és [[Szepesi egyházmegye|szepesi püspökséget]]. Az egyházmegyét főszékesegyházi, nyitrai, nógrádi, gömöri, honti, barsi, komáromi, sasvári, zólyomi, tornai főesperességekre osztották fel, amelyekhez a pozsonyi és szepesi prépostok kerületei csatlakoztak. A plébániák száma ([[Pázmány Péter]] összeállítása szerint) meghaladta az ezret, s még a [[16. század]] közepe táján is megközelítette a kilencszázat. De a [[török hódoltság]], a [[protestantizmus]] terjedése és a belháborúk alatt számuk tetemesen megfogyatkozott. A [[17. század]] elején alig 100 [[Plébánia|plébános]] működött a megyében. Pázmány buzgalma lényegesen javított a helyzeten, mert 10 évvel halála után, [[1647]]-ben 185 plébános, 10 [[káplán]] és 21 [[licencia|licenciátus]] volt.
 
A [[20. század]] elején a megye az esztergomi, a budapesti és a nagyszombati kerületre (mindegyik élén érseki helynökkel), valamint nyolc főesperességre és 46 esperességre (akkori szóhasználattal: alesperességre) volt felosztva. A plébániák száma 478, a megyében működő papoké 776, más egyházi személyeké (apácák, papnövendékek) 2408 volt, a híveké pedig 1&nbsp;196&nbsp;186.
97 308

szerkesztés