„Polgári jog (jogág)” változatai közötti eltérés

a
→‎Részterületei: Hivatkozás egyértelműsítése
a (Jog kategória hozzáadva (a HotCattel))
a (→‎Részterületei: Hivatkozás egyértelműsítése)
* [[családi jog]]ot - A polgári jog jelenleg jellemzően nem alkotmányközpontú, azonban diszpozitív része. A válás, különválás esetére biztosítja a közhatalom számára a teljes beavatkozást a gyermekvállalók személyes viszonyaiba, a szülői és társadalmi státuszokba, magánvagyonokba, a gyakorlatban az anyagi függőségek nemi alapú megfordítását végzi. Lásd még [[Népességfogyás Magyarországon]].
 
* [[dologi jog]]ot – Meghatározza a [[dolog (jog)|dolog]] fogalmát, a dolog megszerzését, megterhelését, birtoklását, használatát, a vele való rendelkezést, a dolog feletti tulajdon megszerzését, a [[közös tulajdon]]t, a használati jogokat ([[szolgalom]], [[haszonélvezet]], [[földhasználat]]), és a [[Birtok (jog)|birtok]]ot, birtokvédelmet. A dologi jog [[Grosschmid Béni]] szavaival élve: ''"sűrített negatív kötelem"'' – a dolog tulajdonosával szemben mindenki tűrni köteles, a dologi jog abszolút hatályú, mindenkivel szemben fennálló [[jog]], mely a fennálló helyzet változatlanságát (statika) biztosítja a jogosult javára. [[Karl Savigny]] szerint a [[tulajdon]] az egész világgal szembeni jog egy dolog felett, szemben a kötelmekkel, [[szerződések]]kel, ahol a kötelezettségek, jogosultságok meghatározott személyek között, egymás viszonyában állnak fenn.
 
* [[kötelmi jog]]ot – A polgári jog másik nagy jogterülete a kötelmi jog, ennek általános illetve különös része. A kötelmi jog szabályozza az egyes individuális személyek egymás közötti ügyleteit, az egymással szemben fennálló jogosultságokat és kötelezettségeket. A kötelmi jog főszabályszerűen relatív szerkezetű, mellérendelt jogviszonyban álló meghatározott jogalanyok, kölcsönös és egyenértékű követelései és tartozásai egységének diszpozitív jellegű szabályanyaga. Ezek a kötelmi viszonyok a dologi jogviszonyok szándékolt változtatását, vagy a nem kívánt változások reparációját ([[kártérítés]]) biztosítják. Az egyik legfontosabb, leggyakoribb [[kötelem]] a [[szerződés]], mely a [[pacta sunt servanda]] elven alapul, megköthető írásban, szóban vagy [[ráutaló magatartás]]sal is. A szerződések módosíthatók, megtámadhatók, semmiségükre a felek hivatkozhatnak. A kötelmi jog szabályozza a [[szerződést biztosító mellékkötelezettségek]]et (pl.: [[zálogjog]], [[foglaló]], [[kezesség]], [[jótállás]]), a teljesítést, a [[szerződésszegés]]t, a szerződés megszűnését is. A kötelmi jog különös része szabályozza az egyes szerződéstípusokat (például [[adásvétel]], [[bérlet]], [[letét]], [[vállalkozás]], [[megbízás]], [[biztosítás]], [[ajándékozás]], [[tartási szerződés]]). A kötelmi jog körébe tartozik a felelősség kérdése is: [[felelősség a szerződéssel okozott károkért]], ill. a szerződésen kívül okozott károkért. A [[kártérítés]], [[kártalanítás]], [[kármegosztás]], [[a veszélyes üzem működéséből eredő károk]], [[az állattartók felelőssége]], [[az épületről lehulló tárgy által okozott kár]]; a kártérítés mértéke, a [[nem vagyoni kár]] megállapítása is a kötelmi jog körébe tartozik.