„Berey Géza” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Kategória cseréje alkategóriára |
|||
9. sor:
Erdélyi katolikus család gyermekeként született. A szatmári [[Szamos]], majd [[Szatmári Újság]], [[Aradi Közlöny]], [[Brassói Lapok (napilap)|Brassói Lapok]], [[Független Újság]] munkatársa volt, szerkesztette a [[Nagykároly és Vidéke]] (1930–31), [[Szamos (folyóirat)|Szamos]] (1931), [[Mai Nap]] (1932) című lapokat. 1933-ban [[riport]]regényt írt ''(Amerika, [[Mohy Sándor]] címlapjával)'', 1934-ben Szatmáron [[Várady Aladár]]ral szerkesztette az [[Erdélyi Monografia]] című lexikont, majd 1936-ban tanulmányt adott ki ''Néhány szó az újságírásról'' címmel. 1938-ban [[Magyarország]]ra költözött, a [[szeged]]i [[Délmagyarország]] belső munkatársa, majd 1940-ben tulajdonosa lett.
Fordításában mutatta be a szatmári színház [[Gheorghe Ciprianu]] ''Ember meg a gebéje'' című [[avantgárd]] színművét (1939). Sajtótörténeti munkája: ''A magyar újságírás Erdélyben 1919-1939'' (Szeged, 1940). Az 1944-es [[Margarethe hadművelet|német megszállás]] után a [[dachaui koncentrációs tábor]]ba hurcolták amiatt, hogy tiltakozott a zsidó származású emberek deportálása ellen.
A háború után hazakerült, a „fordulat éve” után feleségével [[Budapest]]en telepedett meg s ismét újságírással foglalkozott. A lágerben átélteket ''Hitler-Allee'' ([[Budapest]], 1979) című emlékiratában örökítette meg. 1956 után a megtorlásokban nem volt hajlandó részt venni, így újságírói állást nem kaphatott, több évi portási állás után a [[Figyelő (hetilap, 1958–)|Figyelő]] című közgazdasági lap tördelő szerkesztője lett Budapesten, innen ment nyugdíjba. == Források ==
* ''A magyar újságírás Erdélyben 1919–1939''; Ablaka Ny., Szeged, 1940
*''Hitler-Allee''; Gondolat, Bp., 1979
== Források ==
15 ⟶ 21 sor:
*{{RMIL|1}}
*[http://mek.niif.hu/00300/00355/html/ABC00523/01633.htm MÉL]
== További információk ==
| |||