„Induló” változatai közötti eltérés

57 bájt hozzáadva ,  9 hónappal ezelőtt
Nevezetes indulók
a
(Nevezetes indulók)
 
== Története ==
Eredete a katonadalokban és a katonai kürt- és dobjelekben van. Tulajdonképen a katonai menetelést serkentő dallam. Ebből következik, hogy mindig élesen kihangsúlyozott ritmusa van. Indulóról már a régi rómaiaknál tudunk. Legrégibb nyomai a görög dráma bevonulási jeleneteiben találhatók. Fennmaradtak középkori indulók is. Az újkorban Nagy Frigyeséi a legnevezetesebbek. Berlioz szimfónikus feldolgozása világhírűvé tette a mi Rákóczi-indulónkat. Az indulóban rejlő lelkesítő és propagatív erőt a francia forradalom is kihasználta. Az induló a komolyzenében is szerepel: az átmeneti fokot az ú. n. intrádák, egy- egy ciklust kezdő vagy záró indulószerű darabok alkották. A nagy klasszikusok is sokszor használták az indulót, mint műformát; pl. [[Beethoven]] Eroicájában a lassú tétel, [[Chopin]] gyászindulója, [[Schubert]] indulói. Az induló ősidők óta minden egyházi vagy világi tömeges felvonulás, menetelés kísérőzenéje, mint ilyen, a táncdallal rokon. Stilizált formában számos zeneszerző használja hangszeres művében. <ref> Hungária zenei lexikon </ref>
== Típusai ==
Időmértéke nem állandó: vannak lassú menetet szolgáló indulók (gyászinduló), vannak méltóságteljes felvonulásokat kisérő zenék, többnyire pontozott ritmusban (a 18. század operazenéjének egyik legfontosabb eleme) és a katonaság lépteit szabályozó gyorsabb indulók. Sok nemzetnek köztiszteletben tartott nemzeti indulója is van, ilyen a [[Rákóczi-induló]] is. A legtöbb ezrednek saját ezredindulója van <ref>Uj Idők Lexikona 13-14. </ref> A mai katonai-, gyász-, győzelmi-, roham-, stb. indulók kétszakaszos (triós) dalformák.
 
== Nevezetes indulók ==
* [[Beethoven]] Eroicájában a lassú tétel
* [[Chopin]] gyászindulója,
* [[Schubert]] indulói.
* Nemzeti induló: [[Rákóczi-induló]] ([[Berlioz]] szimfónikus feldolgozása tette világhírűvé).
== Források ==
* [[Lányi Viktor]] (szerk.): Hungária zenei lexikon (Budapest, 1945) 331. - 332. old.
* Uj Idők Lexikona 13-14. Herder - Kamcsatka (Budapest, 1939)
== Jegyzetek ==