„Jászberényi palánkvár” változatai közötti eltérés

 

=== A palánk ===

[[Istvánffy Miklós]] kortárs történetíró feljegyzései alapján végül 1566-ben a helyi lakosság robotmunkájával Szokoli Musztafa [[Budai pasák listája|budai pasa]] utasítására [[palánkvár]] épült a kolostor köré. Ez [[Modus Hungaricus|magyaros stílusú]] vastag tölgyfaoszlopokat jelentett, melyeket mélyen a talajba vertek, majd azokat rőzsével és vaskapcsokkal egymáshoz rögzítettek. Így épült fel a fal két oldala, melyet a felgyújtás ellen [[Agyag|agyaggal]] vonták be, köztes részét pedig földdel töltötték fel. Ezen védműveken túl a kolostor kőfala, illetve a [[Zagyva]] és Csincsa alkotta folyóvizek is a vár védelmi rendszerét képezték. Az támaszpont török elnevezése ''Dsánfeda'', magyarul lélekfeláldozó volt.

A fennmaradt zsoldlisták alapján a vár helyőrsége 1568-ban 392 főt, illetve 15 kisebb-nagyobb tüzérségi löveget számlált. 1594-ből ismert a vár tüzérsége is, melyek között voltak [[Tarack (löveg)|tarackok]], 5 sugárágyú és 2 seregbontó is. Ami a katonsaágot illeti többnyire könnyűlovasok voltak, akik feladati közé tartozott az adóztatás és a környék feletti uralom fenntartása. Ezen túlmenően még, mint minden határközeli erődítmény, a berényi palánk katonái is vezettek rablóportyákat az ellenséges területre.

 

A török hódoltság másfél évszázados ideje alatt több fegyveres összecsapás is zajlott a környéken. Az egyik legmeghatározóbb eset 1577-ben történt, amikor is az egri magyar végvári katonák egy kis csoportja kicsalta a berényi törököket a várból, majd a rejtekben várakozó nagyobb csapat megrohanta és lekaszabolta a várból kimerészkedőket. 1578-ban az egriek ismét jöttek és tüzes szerszámokkal kívánták felgyújtani a várat, ekkor azonban a törökök kerekedtek felül és 2 támadót megöltek, 21-et pedig foglyul ejtettek.

Az erődítmény 1594-ben pusztult el először. Az osztrákok turai csatában aratott győzelme után a berényi erődítmény helyőrsége felgyújtotta a palánkot és elhagyták a települést. A Habsburgoktól félve ekkor a lakosság is elmenekült és csak 1618-ban tért vissza. 1620-ban Huszein budai beglerbég parancsot adott a berényieknek, hogy településüket karózattal erősítsék meg. Ennek megépülésére azonban már nincs bizonyíték, illetve nem tűnik valószínűnek az sem, hogy újra jelentős török helyőrség állomásozott volna a településen. Ezen állítást tűnik alátámasztani a helyi lakosság panaszai az 1630-as években megsokasodtak az őket érő huszár és hajdúktámadások végett. Amennyiben helyőrség állomásozott volna itt, akkor azok védelmet nyújhattak volna ezen támadások ellen. Ezen gondolattal áll összhangban, hogy a végvári katonák 1637-ben újra kifoszhatták és felgyújthatták az újra éledezni kezdő települést.

 

 

=== A török kor után ===

A török kor után a kolostorral kapcsolatban egy újabb építést 1723-ban kezdtek el Carlone, a híres egri építész vezetésével. A szabályos négyzet alakú udvart övező lakószárnyak építését az 1770-es évekre fejezték be. Az ekkori átalakítással a templom belső berendezése barokk külőt kapott, kívülről azonban megmaradt többnyire a gótikus kinézet. Az egykori palánkvár addig megmaradt sáncait végül 1840-ben elegyengették, azóta a terület [[Vízrajz|vízrajza]] is változott, így ma már az egykori erődítményből csúpán a [[Ferences kolostor (Jászberény)|ferences épületegyüttes]] és az egykori temető kőfala maradt fenn.<ref>{{Cite web |title=Jászberény |url=https://www.varbarat.hu/varak/jaszbereny.html |work=www.varbarat.hu |accessdate=2020-09-27}}</ref><ref>{{Cite web |title=Jászberény - török palánkvár, kolostorerőd |url=https://varak.hu/latnivalo/index/1136-Jaszbereny-torok-palankvar-kolostorerod/ |work=varak.hu |accessdate=2020-09-27 |language=hu}}</ref><ref>{{Cite web |title=Hétvégi várkalauz: Jászberény |url=https://mult-kor.hu/20080711_hetvegi_varkalauz_jaszbereny |work=Múlt-kor történelmi magazin |date=2008-07-11 |accessdate=2020-09-27 |language=hu}}</ref>

 

A kolostor előtt elterülő Barát páston - mely egykor a palánkvár területét képezte - 1909-ben szobrot avattak a [[Török–magyar barátság emlékműve (Jászberény)|török-magyar barátság]] és a harcokban elhunytak emlékére.

 

 

{{Jegyzetek}}