„Fodor Gyula (építész)” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Miskulancia (vitalap | szerkesztései)
→‎Élete: Adatok a Magyar Királyi Állami Felső Ipariskola 1889 és 1892-es évkönyveiből
Miskulancia (vitalap | szerkesztései)
15. sor:
==Élete==
{{nincs forrás|2017 decemberéből|szakasz=igen}}
A református vallású Fodor Gyula nemesi családbanBudapesten született Budapesten, szülei Fodor Pál és Kaminszky Berta. Édesapja egy időben színházi ruhatárnok volt, hogy el tudja tartani négy kiskorú gyermekét. 2 évnyi rajziskolai képzés és Wagner János építőmester mellett eltöltött gyakornokoskodás után, 17 évesen beiratkozott a Felső Ipariskola 4 féléves, téli kőműves tanfolyamára, amelyet 1892-ben fejezett be. <nowiki>[https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Budapest_B2309_B2316_1888/?pg=89&layout=s]</nowiki> A [[Bécsi Egyetem]]en végzett, majd [[1903]]-tól [[1914]]-ig [[Budapest]]en alkotta meg a korszak jó 40 [[szecesszió]]s épületét. 1896. november 22-én Budapesten, a Ferencvárosban Schirmbrandt Anna Jozefa Krisztinát vette el feleségül,<ref>[https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-D4M3-352?i=255&cc=1452460 A házasságkötés bejegyezve a Bp. IX. ker. állami házassági akv. 1918/1896. folyószáma alatt.]</ref> akinek édesapja alkalmasint az [[Állatkert]] Oroszlánházának tervezéséért és kivitelezéséért is felelős építési vállalkozó, Schirmbrandt Antal volt. Két lányuk született.

Az 1900-as lakcímjegyzék magát Fodort is építési vállalkozóként tartja nyilván az Ügynök (ma Kresz Géza) utca 7.-ben. Építészpályázatokon nem vett részt, gazdag megrendelőknek dolgozott. Több cégben is feltűnik a neve, így a ''Fodor Gyula és Társá''ban, ahol felesége a cégtulajdonos, ő a tervező, a ''Hunnia Építő Rt.''-nél pedig a társaság építésze, képviselője, máshol ügyvezető igazgatója. A harmadik cég az ''Atlantica Tengerhajózási Társaság'', amelynek székházát a [[Falk Miksa utca]] 18-20. szám alatt emelte.[[1903]]-tól [[1914]]-ig mintegy 40 [[szecesszió]]s épületet tervezett Budapesten. Az [[első világháború]] kitörése után a bérházépítés jó 10-12 évre, kb. a stabil [[magyar pengő]] megjelenéséigszinte úgyszólvánteljesen leállt. 1914-ben Fodor még csak 42 éves volt, élete teljében találta ez a dekonjunkció és nyilván a fenti cégeknek köszönhetően tudta fenntartani magát, mivel legközelebb csak 1931-ben tervezett, egy, az addigi munkáitól nagyban eltérő külsejű bérházat, a belvárosi Vármegye utcában.
 
{{Idézet|Fodor hetven évesen, szívrohamban halt meg 1942-ben. Az idősebb lánya a fővárosban lakott férjével, feleségét és a kisebbik lányát '45 után, osztályidegenként kitelepítették Boglárról, a villát államosították. A [[BAZ megye]]i [[Mád]]ra kerültek egy családhoz, ahol lényegében cselédsorban éltek 1949-től 1956-ig, istállóban, földön aludtak, földmunkát végeztek. 1956 augusztusában »szabadultak«, visszatértek Budapestre, de régi életkörülményeiknek és a családi vagyonnak természetesen búcsút mondhattak. Az ingóságokat, amiket nem mentett ki időben a család többi része, széthordták és megsemmisítették mások, nekik jóformán semmijük sem maradt, életük hátralévő részében méltatlan körülmények között éltek. A boglári villába sosem tértek vissza. Amikor az 1970-80-as években Stephane [''Fodor Gyula unokaöccse''] levitte kocsival unokatestvérét, hogy megnézzék a házat, Hajnalka még az autóból sem akart kiszállni. Stephane úgy emlékszik, hogy a villa az Oktatási Minisztérium, később pedig talán a Vízművek tulajdonában állt|[http://kep-ter.blog.hu/2014/08/09/villa_munka_utan_fodor_gyula_boglari_nyaraloja Kép-tér.blog.hu 2014. augusztus 9.]}}
21 ⟶ 23 sor:
==Művei==
{{Idézet|A budapesti Baross-utca 11. sz. alatti és az Üllői-útra is átnyúló telken épült bérpalota tervezésekor modern 6-8 szobás lakásokból álló ház építése volt a cél, takarékos, de kényelmes berendezéssel. Alaprajzi elrendezését illetőleg – tekintettel a telek nagyságára és a kívánt lakások csekély számára – ezeket csoportosítani úgy kellett, hogy emeletenkint négy nagy lakás készült világos helyiségekkel. Az egész udvar alá van pincézve, egyetlen nagy raktárhelyiséget képez; a földszinten egy kávéház és több üzlethelyiség van nagy nyílásokkal, terméskőoszlopokkal elosztva.|Építőipar (10. sz. 1909. március 7. – kitervezte.hu<ref>[http://www.kitervezte.hu/epuletek/tarsashaz/arany-sas-udvar-budapest Arany Sas-udvar, Budapest]</ref>}}
*Budapest V., Somogyi Béla utca 7. sz alatti lakóház, 1903-04
*Budapest VII., Rózsa utca 29 sz. alatti háromemeletes lakóház, 1904
*Budapest VI., Hajós u. 25. sz. alatti lakóház, a Napóleon-udvarral, 1905–1906<ref>[http://kep-ter.blogspot.hu/2013/06/fodor-gyula-epuletei-hajos-utca-25.html F. Gy. épületei, Hajós u. 25.]</ref>
*[[Budapest VIII. kerülete]], [[Baross utca (Budapest-Józsefváros)|Baross utca]] 11. sz. műemléki nytsz. 36753 Arany Sas-udvar, 1905–1907<ref>[https://24.hu/kultura/2017/03/25/ismeretlen-budapest-arany-sas-a-fovaros-felett/ Arany Sas a főváros felett]</ref>
*Budapest VIII., Csokonai utca 8. sz. alatti műemléki nytsz. 34656 lakóház, 1906 körül
*[[Budapest VII. kerülete|Budapest VII.]], [[Kazinczy utca (Budapest, Erzsébetváros)|Kazinczy utca]] 51. sz. alatti műemléki nytsz. 34158, lakóház, 1907 körül
*Budapest VIII., Gyulai Pál utca 16. sz. alatti háromemeletes lakóház, 1907
*Budapest VIII., [[Fiumei út]] 12/B-14. sz. műemléki nytsz. 34587 lakóház
*Budapest VIIIXII., JózsefCsaba utca 368. sz. alatti négyemeletes lakóház, 1909
*Budapest V., Falk Miksa utca 13. sz. alatti ötemeletes lakóház, 1909
*[[Budapest VI. kerülete]], [[Alsó erdősor]] 8. sz. műemléki nytsz. 33603 „Steinhardt-ház”, 1907 körül
*Budapest VIII., József utca 36. sz.. alatti háromemeletes lakóház, 1910
*Budapest VI., [[Dózsa György út]] 64. sz. alatti lakóházat az Országos Tisztviselő Szövetség Házépítő Szövetkezetének építette 1908-ban, de saját családjának lakása is itt volt.<ref>[http://kep-ter.blog.hu/2016/12/07/dozsa_gyorgy_ut_688 Az Aréna úti OTSZHSZ-ház]</ref>
*[[Budapest V. kerülete]], BalatonFalk Miksa utca 822. sz. műemléki nytsz.alatti 25015ötemeletes lakóház, 19091910
*[[Balatonboglár]], „Munka után” villa, saját családjának, 1910 körül
*[[Budapest VI. kerülete|Budapest VI., kerülete]], [[Alsó erdősor]] 8. sz. műemléki nytsz. 33603 „Steinhardt-ház”, 1907 körül1911
*Budapest VI., [[Nagymező utca]] 8. sz. alatti ötemeletes lakóház, az [[Ernst Múzeum]] székhelye<ref>[http://urbface.com/budapest/az-ernst-muzeum--es-berhaz Az Ernst Múzeum és bérház]</ref>
*Budapest VI., [[Nagymező utca]] 8. sz. alatti ötemeletes lakóház, az [[Ernst Múzeum]] székhelye, 1911-12<ref>[http://urbface.com/budapest/az-ernst-muzeum--es-berhaz Az Ernst Múzeum és bérház]</ref>
*Budapest V., Falk Miksa utca 18-20. sz. Atlantica Tengerhajózási Társaság székháza, 19111912-13<ref>[http://www.meselohazak.hu/2017/07/24/tengeri-gyongyszem-falk-miksa-utca-18-20/ Tengeri gyöngyszem, Falk Miksa utca 18-20.]{{Halott link|url=http://www.meselohazak.hu/2017/07/24/tengeri-gyongyszem-falk-miksa-utca-18-20/ |date=2021-02 }}</ref>
*Budapest V., Belgrád rakpart 16. sz. alatti ötemeletes lakóház, 1913-14
*Budapest VI., Nagymező utca 31. sz. alatti négyemeletes lakóház, 1913-14
*Budapest XIII., Hegedűs Gyula utca 16 sz. alatti négyemeletes lakóház, 1914
*Budapest V., Vármegye u. 7. sz. OTI Bányanyugbéralap bérháza, 1931<ref>Dittrichné Vajtai Zsuzsánna: Szecesszió Budapesten, 2013, 169. o.</ref>