„Andrássy út” változatai közötti eltérés

[[Fájl:Andrassy ave at Christmas.jpg|bélyeg|263px|[[Karácsony]]i díszfények]]
[[Fájl:Andrassy ut 01.jpg|263px|bélyeg|Az Andrássy út]]
* [[Saxlehner-palota]] (Andrássy út 3.): A palotát [[Czigler Győző]] tervei szerint 1884–1886 között építették. Építtetője Saxlehner András. 1972-től 2012-ig a [[Magyar Posta Zrt.|Magyar Posta]] bérelte, és itt működtette a [[Postamúzeum (Budapest)|Postamúzeum]]ot, mely azután a [[Benczúr utca|Benczúr utcába]] költözött.
<!--háromemeletes, kora eklektikus lh. I–5–I ablakkal, szélső [[rizalit]]jain az első és második emeletnek ugyanilyen a középerkélye. Az első emelet több ablaka fölötti oromzaton két-két fekvő szoboralak [[Szécsi Antal]] munkája. Homlokzatát konzolos főpárkány és fölötte kőbábos [[attika]] zárja le. Gazdagon tagolt kapualjában és lépcsőházában [[Lotz Károly]] freskói láthatók. Czigler Győző tervezte a Saxlehner család számára.<ref>[[Berza László]] (szerk.): [[Budapest lexikon]], 1993. 49. p.</ref>-->
* [[Harkányi-palota]] (Andrássy út 4.): [[Harkányi Frigyes]] megbízásából épült meg a bérpalota. Tervezte [[Petschacher Gusztáv]], 1882-1884 között épült meg.<ref>Merényi György: [http://hg.hu/cikkek/varos/11385-az-andrassy-uti-harkanyi-palota-ujjaszuletese Az Andrássy úti Harkányi-palota újjászületése]. Hg.hu. 2011. febr. 27.</ref>
:1884-ben ennek a háznak a földszintjére költözött [[Wodianer Fülöp]] és Fia cég központi könyvkereskedése. 1944-ig itt működtek. A háború után egykori helyiségeikbe a [[Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat]], majd 1951-ben a [[Csehszlovák Kultúra Háza]] (más néven Csehszlovák Kultúrközpont) költözött. 1988-ban a Csehszlovák Kultúrközpont továbbköltözött a [[Rákóczi út]]ra.<ref>[https://archivum.mtva.hu/photobank/item/MTI-FOTO-OU5PbDRkUXpObUVWb3VuQnh2alhiZz09 Kultúra - A Csehszlovák Kultúrközpontban]. Archivum.mtva.hu</ref><ref>[https://adtplus.arcanum.hu/hu/search/results/?list=eyJmaWx0ZXJzIjogeyJFViI6IFsiUEFSVDEwIiwgIlBBUlQxMSJdfSwgInF1ZXJ5IjogIlNaTz0oXCJFZGRpZyBhIE5cdTAwZTlwIGtcdTAwZjZ6dFx1MDBlMXJzYXNcdTAwZTFnIFx1MDBmYXRqYVwiKSIsICJzb3J0IjogIkRBVEUifQ&per_page=20 A Rákóczi úti műemlékház állványok nélkül]. Magyarország. 1988. szept. 2. 36. sz.</ref><ref>[http://lathatatlan.ovas.hu/index.htm?node=51007 Andrássy út 21. – Székely Mihály utca 13. – Paulay Ede utca 30.]. Lathatatlan.ovas.hu</ref>
<!--:háromemeletes, háromhomlokzatos, kora eklektikus saroklh. I–5–I ablakkal; oldalán a Székely Mihály u. 13. sz. felé 1 + 15 ablakkal. Hátul a Paulay Ede u. 3o. sz. felé 9 ablaka nyílik. Terméskő homlokzata van (Freund Vilmos, 1883).<ref>Berza László (szerk.): Budapest lexikon, 1993. 50. p.</ref>-->
* [[Magyar Állami Operaház]] épülete (Andrássy út 22.): 1875–1884 között építették meg. Tervezője és megépítője [[Ybl Miklós]] volt. 1912-ben fontos korszerűsítéseket végeztek az Operaház épületén [[Medgyaszay István]] vezetésével. 2016 óta felújítás alatt áll - [[Zoboki Gábor]] tervei szerint újítva fel.<ref>[https://epiteszforum.hu/print/felujitjak-a-magyar-allami-operahazat Felújítják a Magyar Állami Operaházat]. Epiteszforum.hu. 2016. aug. 3.</ref> Bár 2018-ra tervezték a felújítás végét, de utána is felújítás alatt állt.
<!--* 23. sz.: háromemeletes, kora eklektikus saroklh. 7 ablakkal; oldalán a Dalszínház u. 4. sz. felé I + 6 tengellyel. Kapuzatának két [[Flora|Flóra]] szobra [[Stróbl Alajos]] műve (Freund Vilmos, 1882).
* 24. sz.: [[Goethe Intézet]]<ref>Berza László (szerk.): Budapest lexikon, 1993. 50. p.</ref>-->
* [[Drechsler-palota]] (Andrássy út 25.): az Andrássy út egyetlen olyan palotája, amelyik nem a tulajdonosáról vagy a tervezőjéről kapta nevét, hanem az épület földszintjén működő Drechsler kávéházról, amely 1885-ben nyílt meg, eredetileg viszont a kávéház neve Grand Caffe-Restaurant de l’Opera volt és Reutter Nándor volt a kávéház bérlője (a szakirodalomban sokáig Grand Café Reutternek nevezték ezt a kávéházat).<ref>[http://pestbuda.hu/cikk/20180212_balettintezet_meddig_pusztul_az_andrassy_ut_ekkove Balettintézet: meddig pusztul az Andrássy út ékköve?] Pestbuda.hu. 2018. február 12.</ref> A földszinten, a pincehelyiségben és az emeleten nemcsak kávéház, hanem vendéglő (első bérlője ifj. Ruscher György volt, később Reutter Nándor átvette ezt is, 1899-től pedig Drechsler Béla vette át ezt, akinek nevét [[Krúdy Gyula]] Drexler néven írta következetesen), a pincében söröző is nyílt. A bérpalota tervezése és építése a [[MÁV Magyar Államvasutak Zrt.|MÁV]] nyugdíjintézetének a megbízásából [[Lechner Ödön]] és [[Pártos Gyula (építész)|Pártos Gyula]] tervei szerint 1883-1886 között zajlott.
:1949-ben az állam beszüntette a vendéglátást az épületben, az épületet [[államosítás|államosította]] és az [[Magyar Táncművészeti Egyetem|Állami Balettintézetnek]] adta (az épületben viszont az ilyen jellegű oktatás már ezt megelőzően is zajlott, hiszen a házban 1936-ban nyílt meg [[Nádasi Ferenc]] balettművész tánciskolája, ez a magániskola viszont az 1949-es államosítás után megszűnt), a balettintézet 2002-ig működött itt. 1972-1976 között részben renoválták a házat. 1997-ben a terézvárosi önkormányzat eladta az épületet.<ref>Osgyán Edina: [http://pestbuda.hu/cikk/20180212_balettintezet_meddig_pusztul_az_andrassy_ut_ekkove Balettintézet: meddig pusztul az Andrássy út ékköve?]. Pestbuda.hu. 2018. febr. 12.</ref><ref>[[Saly Noémi]]: [https://mult-kor.hu/a-drechsler-palota-kulnc-asztaltarsasaga-20190820 A Drechsler-palota különc asztaltársasága]. Mult-kor.hu. 2019. aug. 20.</ref><ref>[[N. Kósa Judit]]: [https://nepszava.hu/3056379_omladozik-a-jo-kaves-emlekmuve Omladozik a jó kávés emlékműve]. Nepszava.hu. 2019. nov. 9.</ref>
<!--: háromemeletes, négyhomlokzatos, eklektikus stílusú ép., Lechner Ödön és Pártos Gyula műve. Itt működik a Magyar Táncművészeti Főiskola.
<!--* [[Fuchs-palota]] (33. sz.): háromemeletes, kora eklektikus saroklh. I–7–I ablakokkal; oldalán, a Nagymező u. 16. sz. felé 1–5–I ablakos. [[Weber Antal]] tervezte (1875) [[Fuchs Gusztáv]] számára.<ref>Berza László (szerk.): Budapest lexikon, 1993. 51. p. Itt már most megjegyzem, hogy ehhez hasznosítható még a [http://urbface.com/budapest/a-fuchs-palota A Fuchs-palota. Építészek otthona és a némafilm sztárja.]. Urbface.com</ref>-->
* A [[Liszt Ferenc tér]] és a [[Jókai tér]] – divatos szórakozónegyed
* A [[Divatcsarnok|Párizsi Nagy Áruház]] (egykori Divatcsarnok) - áruház és irodaház (Andrássy út 39.)
**benne a [[Párisi Galéria Művészeti Szalon és Aukciósház]]
<!--: volt Párisi Nagyáruház, ma Divatcsarnok ([[Sziklai Zsigmond]], 1912).
* 45. sz.: háromemeletes, kora eklektikus saroklh. 1 + 2 + 3 + 2 ablaktengellyel, oldalán, a Liszt Ferenc tér I. sz. alatt 1 + 9 tengelyes. Homlokzata terméskő burkolású, oszlopos kapualjjal, felette erkéllyel ([[Bukovics Gyula]], 1878). Itt volt a [[Japán Kávéház]]. Helyén ma az „Írók Boltja” található.
* 47. sz.: háromemeletes, I–5–I ablakos, kora eklektikus saroklh.; oldalán, a Liszt Ferenc tér 12. sz. felé I + 5 ablakkal. Az első és második emeleten a sarokrizalitokon középerkélye van. Terméskő homlokzattal épült 188o táján.<ref>Berza László (szerk.): Budapest lexikon, 1993. 51. p.</ref>-->
* [[Abbázia Kávéház]] (49. sz.): 1888-ban alapította [[Steuer Jónás Gyula]]. Ez volt a kulturális és politikai élet társasági központja. 1949-ben államosították a káváházat, majd Abbázia Étterem és Presszó néven működött a Pannónia Szálloda és Vendéglátóipari Vállalat kezelésében. 1975-ben gyorsétteremmé alakították, boxokkal, 1985-ben megszüntették és különtermet hoztak létre, mely 1992-ben bezárt. Utána a [[K&H bank]] költözött az épületbe, mely 2011-ben az épületen belül a bankfiókban felújítást végzett<ref>Berza László (szerk.): Budapest lexikon, 1993. 15. p.</ref><ref>[https://www.kh.hu/documents/20184/488386/2011.09.29.1061+Budapest%2C+Andr%C3%A1ssy+%C3%BAt+49.+sz.+alatti+bankfi%C3%B3kj%C3%A1nak+fel%C3%BAj%C3%ADtott+r%C3%A9szbe+t%C3%B6rt%C3%A9n%C5%91+k%C3%B6lt%C3%B6z%C3%A9se%2C+%C3%BCgyf%C3%A9lfogad%C3%A1s%C3%A1nak+sz%C3%BCneteltet%C3%A9se/c326b7a9-d86e-4f91-be52-f3ba9f5a780f A K&H Bank Zrt. 1061 Budapest, Andrássy út 49. szám alatti bankfiókjának (407. fiók) a bankfiók felújított részébe történő költözése]. Kh.hu</ref>
* Az [[Oktogon]] tér
<!--* Haggenmacher-ház (52. sz.): háromemeletes, kora eklektikus stílusú sarokház, 9 ablakkal; emeletén bábos korlátú erkéllyel, középrizalitján oszlopokkal, amelyeken eredetileg szobrok álltak. Földszinti ablakai fölött fejdomborműves zárókövek, alatta oroszlánfejek láthatók. Oldalán, az Eötvös u. 18. sz. felé 9 ablaka van. A finoman alakított homlokzatú épületet Schmahl Henrik tervezte (1883–86).
* A régi [[Műcsarnok]] ≈≈
** [[Magyar Képzőművészeti Egyetem]] (Andrássy út 69-71.)
* A volt [[Lukács cukrászda]] (Andrássy út 70.): 1880-ban épült meg az épület [[neoreneszánsz]] stílusban. 1912-ben [[Novák Imre]] tervei szerint átalakították. Az átalakítás után ideköltözött a Különlegességi cukrászda - melyet [[Pannonhalmi Béla]] hozott létre -, mely később Lukács cukrászda néven működött tovább 2012-ig (és amelynek a berendezése iparművészetileg védett volt később). 2018-ban az állam megvásárolta az épületet és a miniszterelnökség egyik osztálya költözött ide<ref>Elek Lenke: [https://www.budapestfolyoirat.hu/2020/03/a-lukacs-hult-helye A Lukács hült helye]. [[Budapest (folyóirat)|Budapest]]. 2020/.3. sz.</ref><ref>[https://www.magyaridok.hu/belfold/allami-tulajdon-lesz-az-egyik-andrassy-uti-irodahaz-3271586/ Állami tulajdon lesz az egyik Andrássy úti irodaház]. Magyaridok.hu. 2018. júl. 7.</ref>
* A [[MÁV Magyar Államvasutak Zrt.|MÁV]] székháza (Andrássy út 73-75.)
* [[Kodály Zoltán Emlékmúzeum és Archívum]] (Kodály körönd 1.)
* [http://citylive.hu Irányítható webkamera az Andrássy úton]
* [http://whc.unesco.org/en/list/400/gallery/ A Világörökség az UNESCO honlapján]
*Az Andrássy út / [kiad. a Terézvárosi Önkormányzat Kulturális Bizottsága] ; [írta Hanák Péter et al.].Megjelenés:     [Budapest] : Terézvárosi Önkormányzat, [1994
*Palota a Sugárúton : a Magyar Államvasutak Rt. székháza : Budapest, Andrássy út 73-75. / Opauszki István, Tökölyi István ; [közread. a] Magyar Államvasutak Rt.Megjelenés:     Budapest : MÁV Rt., 2001
*Andrássy út / Gábor Eszter.Kiadás:     Utánny.Megjelenés:     Budapest : Városháza, 2005.Terj./Fiz. jell.:     69 p. : ill., részben színes ; 21 cmSorozat:     A mi Budapestünk
* Erkel,  Mahler és Liszt belvárosa : az Andrássy út zenei élete régen és ma / [szerk. FazakasRajkó IstvánAnna et al.] ; [bevkiad. Salya NoémiHungarofest Nonprofit Kft.].Megjelenés:     [Budapest] : FeketeHungarofest Sas,Nonprofit 2009.Terj./Fiz. jell.:     244 p. : illKft., részben színes ; 19 cmSorozat:     Budapesti kultúrtörténeti séták[2010
*Erkel, Mahler és Liszt belvárosa : azAz Andrássy út zeneikörül élete/ régenGábor ésEszter ma /; [szerkközread.] Rajkó Anna et al.] ; [kiad.. aBudapest HungarofestFőváros Nonprofit Kft.]Levéltára.Megjelenés:     [Budapest] : HungarofestOsiris Nonprofit: Kft.BFL, [2010
*Az Andrássy út mentén : Erkel Ferenc, Liszt Ferenc, Jókai Mór, Károlyi Sándor, Operaház, Zeneakadémia, Epreskert és múzeumok / [összeáll. ... Stróbl Alajos].Megjelenés: [Budapest] : Strobl A. Emlékhely Alapítvány, 2015.Terj./Fiz. jell.: 36 p. : ill., részben színes ; 24 cmSorozat: Strobl Alajos köztéri szobrai
*Az Andrássy út körül / Gábor Eszter ; [közread.] ... Budapest Főváros Levéltára.Megjelenés:     Budapest : Osiris : BFL, 2010
*Az Andrássy út mentén/ :[szerk. ErkelFazakas Ferenc,István] Liszt; Ferenc,[bev. JókaiSaly Mór,Noémi].Kiadás: Károlyi Sándor, Operaház, Zeneakadémia, Epreskert és múzeumok / [összeáll2. ..jav. Stróbl Alajos]kiad.Megjelenés:     [Budapest] : StroblFekete ASas, cop. Emlékhely Alapítvány, 20152016.Terj./Fiz. jell.:     36244 p. : ill., részben színes ; 2419 cmSorozat:     Strobl AlajosBudapesti köztérikultúrtörténeti szobraiséták
 
{{Terézváros}}