„Vilnius” változatai közötti eltérés

[[1795]]-ben [[Lengyelország három felosztása#Harmadik – végső – felosztás|Lengyelország harmadik felosztásakor]] Vilnius az [[Orosz Birodalom]] részévé vált és a [[Vilnai kormányzóság]] központja lett. Az orosz megszállás alatt a városfalakat lerombolták, és 1805-re mindössze a [[Hajnal-kapu]] ''(Aušros vartai)'' maradt fenn mementónak. [[1811]]-ben [[Szentpétervár]] és [[Moszkva]] után az [[Orosz Birodalom]] harmadik legnagyobb városa, {{szám|20000|lakosával}} az egyik legnagyobb észak-európai város. [[1812]]-ben [[I. Napóleon francia császár|I. Napóleon]] seregei két alkalommal is átvonultak a városon, súlyos károkat okozva. Az orosz fennhatóság elleni, 1830-311830–31. évi [[Lengyel felkelés az Orosz Birodalom ellen 1830–1831-ben|novemberi felkelés]]t követően Oroszország a városban történő további fejlesztéseket megállította, az egyetemet bezáratta. Az 1863. évi [[januári felkelés]]t brutálisan leverték, folyamatosak voltak a kivégzések. A felkelés után a városban az összes szabadságért küzdő egyesület megszűnt, a lengyel, litván és belarusz nyelv használatát betiltották. A városban ekkor a litvánok csak igen kis közösséggel voltak jelen, a lakosok túlnyomó hányada lengyel, orosz vagy zsidó volt.

Vilnius lett a legfontosabb színhelye a litván nemzeti mozgalmaknak is, mely az 1905. december 4-54–5-én, a mai Zeneakadémián tartott Vilniusi Szejm tanácsában csúcsosodott ki, több mint 2000 delegálttal Litvánia minden részéről. Felmerült az igény egy autonóm litván állam létrehozására az Orosz Birodalmon belül, melynek a parlamentje ([[Seimas]]) Vilniusban lenne.