„Mária magyar királynő” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
nevek
85. sor:
== Alakja a művészetben ==
[[Fájl:Maria I Litho 2.jpg|250px|bélyegkép|jobb|[[Josef Kriehuber]] színezett [[Litográfia|litográfiája]] (1828)]]
A legelső részletes krónikát a királynőről a novigrádi fogságából frissen kiszabadult királynő kérésére [[Monaci Lőrinc]]<ref>Eredeti nevén Lorenzo di Monaci (megh. 1429), a velencei követség tagja 1387-ben</ref> írta meg, akinek személyesen a királynő adta elő a történteket. Művét a királynőnek és [[Aimo Péter|Aimo Péter volt krétai kormányzónak]] ajánlotta. Az írás 561 latin [[hexameter]]ből álló [[Költészet|verses]] [[krónika (műfaj)|krónika]]. Csak1758Csak 1758-ban publikálták. A ma is használatos kiadást Márki (1910) gondozásában adták ki.

A legismertebb és legnagyobb magyar drámaíró, [[Madách Imre (író)|Madách Imre]] is feldolgozta az alakját, amikor 18 évesen ''[[Mária királynő (dráma)|Mária királynő]]'' címmel ötfelvonásos drámát írt róla, amelyet azonban se életében, se később ebben a formában sohasem mutattak be. [[Gyárfás Miklós]] Madách ''Mária királynőjét'' átdolgozta és színpadra alkalmazta.<ref>Gyárfás (1972) közli ezt a változatot.</ref> Mind drámaszerkezeti, mind nyelvi tekintetben azonban eltért az eredeti változattól, de szellemében teljesen hű maradt Madáchhoz. Gyárfás így fogalmazott: „Jogosan felmerülhet a kétely, szabad-e teljesen újraalkotni egy múlt századi [értsd 19. századi, ''a szerkesztő''] drámát, a húszesztendős Madách fogalmazását? Nem szabad. Mégis megtettem, mert azt szeretném, ha a ''Mária királynő'' az eleven színházkultúráé lenne, nem a színházi szempontból halott irodalomtörténeté”.<ref>Lásd Gyárfás (1972: 65).</ref> A mű legelőször [[1970]]. [[december 19.|december 19]]-én a [[Szegedi Nemzeti Színház]]ban került színpadra [[Lendvay Ferenc (rendező)|Lendvay Ferenc]] rendezésében. A címszerepet [[Molnár Piroska]] játszotta. Az édesanyja szerepét, [[Kotromanić Erzsébet]] királynét [[Stefanik Irén]]<ref>([[Békéscsaba]], [[1928]]. [[november 21.]] – [[Győr]], [[1976]]. [[szeptember 15.]]).</ref> formálta meg. [[II. Károly magyar király|Durazzo Károly]] szerepében [[Végvári Tamás (színművész)|Végvári Tamás]] jelent meg, míg [[Zsigmond magyar király|Zsigmondot]] [[Király Levente (színművész)|Király Levente]] keltette életre.
 
Mária királynő történetét a XXI. század elején [[Székely Csaba]] dolgozta fel szintén színjáték formájában ''Mária országa'' címen, melynek tervezett ősbemutatója (hasonlóan Madách művéhez) a [[Szegedi Nemzeti Színház]]ban lesz [[Alföldi Róbert]] rendezésében, [[2021]]. [[április 23]].-án lesz.
 
== Emlékezete==