„Zeneírás Erdélyben” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Címke: 2017-es forrásszöveg-szerkesztő |
a egyértelműsítés, replaced: Szilágyi Domokos → Szilágyi Domokos AWB |
||
88. sor:
Folyóirataink olyan sorozatokat is megjelentettek, amelyek az olvasókat megismertették a zene különböző területeivel. Az [[Ifjúmunkás]] ([[Éneklés|Énekes]]könyv címmel) Könczei Ádám, a [[Dolgozó Nő]] ([[Romániai magyar daloskönyvek|Daloskönyv]] címmel) Almási István rövid magyarázataival közölt népdalokat; a Művelődésben Jagamas János (''Zenei anyanyelvünk elemeiről'' és ''Miért nem népdal?''), Szenik Ilona ''(Népzenetudományi jegyzetek)'', [[László-Bakk Anikó]] (Zeneóvoda), Márkos Albert (Zeneiskola), László Ferenc (Szabad zeneiskola), Valádi Enikő ([[Zene]]hallgatás óvodásokkal) c. sorozatait, valamint Gáspár Attila Gitáriskoláját (első kötete 2008-ban nyomtatásban is), Major László Szopránfurulya-iskoláját, László-Bakk Anikó ''Szólj, síp, szólj'' c. játékos [[furulya]]ábécéjét kell megemlítenünk, amelyek bevezetésül szolgáltak a hangszerismeretbe.
A kortárs zenei világ megismertetését, megszerettetését célozta [[Szabó Csaba (zeneszerző)|Szabó Csaba]] ''Hogyan tanítsuk korunk zenéjét'' (1977) c. könyve, valamint a ''Pimpimpáré'' c. nagy sikerű kötet, [[Szilágyi Domokos (költő)|Szilágyi Domokos]] verseivel és [[Vermesy Péter]] zenéjével (1976, 2003).
Egyes szerzők olvasmányosan, meseszerű elemekkel kívánták a fiatalokat a zenéhez közelíteni: Csire József és [[Csire Gabriella]] munkája, ''A bűvös dalnok'' (1978; 2. kiad. 2003) a szerzők meghatározása szerint fiataloknak szánt „hangszermitológia”; László Bakk Anikó ''Zenebona palota'' (1988), majd ''Csimbum és a hangmanók'' (2001) c. kötetei pedig a legkisebbeknek készült „csalogatók” a zene világába.
190. sor:
{{Portál|Erdély|-|Zene}}
[[Kategória:Zene országok szerint]]
[[Kategória:Erdély]]
| |||