„Kodifikáció” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
form |
Hopp, egy jogi szubcsonk. Megmentjük! |
||
1. sor:
A '''kodifikáció''' egy nagyobb életviszony-csoportra vonatkozó egynemű jogszabályok rendszerbe foglalása, szerves egységbe ötvözése. Eredményét törvénykönyvnek, kódexnek nevezik.▼
▲A kodifikáció egy nagyobb életviszony-csoportra vonatkozó egynemű jogszabályok rendszerbe foglalása, szerves egységbe ötvözése. Eredményét törvénykönyvnek, kódexnek nevezik.
== Középkori kodifikációk ==
[[Európa|Európában]] a [[középkor]]i [[város]]ok joga rendkívül sokféle jogforrásból állt össze, az ebből eredő jogbizonytalanságot és ellentmondásokat számos városban jogösszegzéssel, kodifikációs munkákkal próbálták feloldani. Az ebből adódó kihívásoknak a városok korszakonként eltérően próbáltak megfelelni:
* a korai kodifikációs szakaszban alapvetően a korábbi források összegyűjtésével, újrarendezésével jött létre az új városi jog – mint [[Hamburg]]ban ([[1270]]) vagy [[Bréma|Brémában]] ([[1303]]–[[1307]]). A jogrendezést legtöbbször egy kisebb kodifikációs bizottság végezte, melyet aztán a városi tanács, vagy a polgárközösség jóváhagyott. Előfordult (például [[Hamburg]]ban), hogy más városok korábbi kodifikációs munkáit is figyelembe vették.
* A következő kodifikációs hullám a [[15. század|15.]] – [[16. század]]ban következett be. Ez alapvetően összhangban volt a [[Német-római Birodalom]]ban jelentkező megújulási szándékkal. Ezek az újítási törekvések azonban sajátos, középkori viszonyok között úgy jelentek meg, hogy bennük a „régi jó viszonyok” helyreállítását fogalmazták meg célkitűzésnek. Emiatt ezen korszak kodifikációs termékeit ''reformációnak'', vagy ''új reformációnak'' nevezik. Jelentősebb reformációk ebben az időben [[Köln]] ([[1437]]), [[Nürnberg]] ([[1479]]), [[Hamburg]] ([[1497]]), [[Worms]] ([[1499]]) vagy [[Freiburg]] ([[1520]]) városokban történtek.
* A kodifikációt jelentősen felgyorsította a könyvnyomtatás elterjedése. Az első európai, nyomtatásban megjelent világi törvénykönyv [[Róma]] város [[1471]]-es reformált városjoga volt, [[Nürnberg]] jogát pedig hatszor nyomtatták ki [[1564]]-ig. Ezután a források bősége miatt a városok gyakran éltek kompilációs módszerekkel, akár más városok jogának egyszerű átvételével.
== A modern kor felé tartva ==
===Constitutio Criminalis Carolina (CCC) ===
Ez az [[1532]]-es, büntető anyagi és eljárási szabályokat egyesítő törvénykönyv északolasz és német városi előzményekből táplálkozott, közvetlen előkészítőjének a Constitutio Criminalis Bambergiensis tekinthető. Johann von Schwarzenberg munkája, a Carolina a tényállásokat próbálta rögzíteni, szabályozta az inkvizitórius eljárást, keretek közé próbálta szorítani a tortúrát. Hatása egyes területeken egészen a [[19. század]] elejéig volt kimutatható.
=== Porosz Általános Törvénykönyv (ALR) ===
Az ''Allgemeines Landrecht für die Preussischen Staaten'' (ALR) a felvilágosult abszolutizmus mindent szabályozni kívánó törekvésének mintapéldája. 19.000 szakaszból állt, az egyes eseteket külön-külön (kazuisztikusan) próbálta meg szabályozni. [[Közjog]]i, [[közigazgatási jog]]i, [[magánjog]]i, [[perjog]]i és [[büntetőjog]]i normák tömkelegét tatalmazta, hatása [[1900]]-ig, de egyes szerzők szerint akár a [[Német Demokratikus Köztársaság]] jogáig kimutatható (az építésrendészeti szabályozásban).
== A polgári korszak jelentős kodifikációi ==
== A Code Civile ==
A francia kódexek közül a legjelentősebb az [[1804]]-es polgári törvénykönyv (a Code Civile). Tartalmazta a jogegyenlőség elvét, felszámolta a rendek különjogait. Központi kérdése volt a tulajdon szentsége. A szerződési és végrendelkezési szabadságra vonatkozó elveivel dinamizálta az addig statikus tulajdonfogalmat. 2281 szakaszból áll, bevezetésből és három könyvből épül fel. Tartós, a modern viszonyoknak megfelelő törvénykönyv, mindmáig hatályban van [[Franciaország]]ban, de egyéb területeken is (pl. a [[kanada]]i [[Quebec]]ben vagy az [[Amerikai Egyesült Államok|USA]] [[Louisiana]] államában), a joggyakorlat pedig sikeresen továbbfejlesztette, így átfogó revíziója mindmáig szükségtelennek bizonyult.
== Az osztrák polgári törvénykönyv ==
== A német polgári törvénykönyv (BGB) ==
== Források ==
* Dr. Kajtár István: Egyetemes állam- és jogtörténet I-II.
{{csonk-dátum|csonk-jog|2007 novemberéből}}
[[Kategória:Jogtörténet]]
| |||