„Földi mágneses mező” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a link
→‎Keletkezése: beillesztés a "Föld" szócikkből
46. sor:
 
== Keletkezése ==
A külső mag folyékony anyagát a belső [[hő]] áramlásra kényszeríti, ami kiegészül még a [[Coriolis-erő]]vel, ami erősíti az áramlást. Ez az áramlás bolygóméretű [[dinamó]]ként működik és óriási [[mágneses mező]]t gerjeszt. A szilárd belső mag nem vesz részt az erő gerjesztésében, vagy fenntartásában, viszont a stabilizálásában fő szerepet játszik.
A Föld mágneses terét elsősorban a nagyrészt vasból álló belső mag folyékony részének dinamóhatása hozza létre. A mintegy 7000 kilométer átmérőjű földmag alkotja a Föld fémes belsejét. Ez nagyjából akkora, mint a [[Hold]], és olyan forró, mint a [[Nap]] felszíne. Osztrák kutatók szerint ha a földmag kizárólag [[vas]]ból állna, az [[elektron]]ok a vasban viszonylag szabadon mozognak, így a meleget elszállítanák a magból, nem lenne szükség a konvekciós áramlatokra. Ha így lenne, a Földnek nem lenne mágneses tere.
 
A Föld mágneses terét elsősorban a nagyrészt vasból álló belső mag folyékony részének dinamóhatása hozza létre. A mintegy 7000 kilométer átmérőjű földmag alkotja a Föld fémes belsejét. Ez nagyjából akkora, mint a [[Hold]], és olyan forró, mint a [[Nap]] felszíne. Osztrák kutatók szerint ha a földmag kizárólag [[vas]]ból állna, az [[elektron]]ok a vasban viszonylag szabadon mozognak, így a meleget elszállítanák a magból, nem lenne szükség a konvekciós áramlatokra. Ha így lenne, a Földnek nem lenne mágneses tere.
 
A [[nikkel]] nagy nyomás alatt másképp viselkedik, mint a vas, jóval gyakoribb benne az úgynevezett [[elektronszóródás]], mint a vasban, ebből következik, hogy a nikkel és így a földmag hővezető képessége is sokkal gyengébb, mint a vasé.