„Bródy Imre (fizikus)” változatai közötti eltérés

(zsidó)
 
 
[[Fájl:A kriptongyár gépterme.jpg|bélyegkép|250px|A világ első kriptongyárának gépterme]]
Az ajkai kriptongyár az [[Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt.|Egyesült Izzó]] tulajdona volt, azonban külföldi szabadalmak használata miatt Bródynak évekig kellett küzdenie az ellentétes érdekekkel. 1941-re Bródy Imre és [[Mihálovits Tibor]] új kriptongyártási eljárást dolgoztak ki, és az Izzó vezetése komolyan fontolóra vette új kriptongyárak létesítését, csupán a háborús bizonytalanságok miatt mondott le róla. Az önköltség csökkentése érdekében azért még háborús körülmények között is létrehozta az Ajkai Hőerőművet, megvásárolta az Ajkai Kőszénbánya Rt. teljes tulajdonjogát és 1941-ben indult meg az áramtermelés. Az ajkai üzemben 1937. október 23-án ünnepélyes keretek között indult meg a hazai kriptongyártás. ''Ez volt a világ első, ténylegesen működő kriptongyára!''. 1938 tavaszán már folyamatos volt a termelés és havonta 17,5 m³ kriptont termeltek.
 
A [[rácsdinamika]] és a [[kriptonlámpa]] Bródy nagy, és részben szó szerint látványos eredményei. Foglalkozott az izzószálak hosszúságának és súlyának hatásával; [[volfrám]]porok lerakódásával; vasdrótok üveghez illeszthetőségével; különféle lámpatípusok élettartamával; izzólámpák ingadozó feszültség melletti égésével; [[Neumann Mihály|Neumann Mihállyal]] ([[Neumann János]] testvérével) közösen túlnyomásos lámpák előállításának lehetőségét kutatták. Részt vett az Ortvay kollokviumokon – előadást tartott a fémek elektronelméletéről.