„Wildon” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a egyértelműsítés, replaced: → [[Mura (Dráva)| [[Wikipédia:AutoWikiBrowser|AWB |
|||
44. sor:
[[Fájl:Schloss Schwarzenegg1.jpg|170px|bélyegkép|balra|A Schwarzenegg-kastély]]
[[Fájl:Ehemaliges Spital 83586 in A-8410 Wildon.jpg|170px|bélyegkép|balra|A volt kórház épülete]]
Wildon a tartomány déli részén fekszik a Nyugat-Stájerország régióban, az 550 m magas Buchkogel és a Leibnitzi-sík találkozásánál, ahol a Kainach folyó a [[Mura (Dráva)|Murába]] ömlik. Az önkormányzat 5 [[katasztrális község]]ben (Kainach, Stocking, Sukdull, Weitendorf, Wildon) 9 települést egyesít: Afram (199 lakos), Aug (116), Kainach bei Wildon (197), Lichendorf (112), Neudorf ob Wildon (298), Stocking (311), Sukdull (429), Weitendorf (915), Wildon (2532).
A környező települések: északkeletre [[Heiligenkreuz am Waasen]], keletre [[Allerheiligen bei Wildon]] és [[Sankt Georgen an der Stiefing]], délkeletre [[Ragnitz]], délre [[Lebring-Sankt Margarethen]] és [[Lang (Stájerország)|Lang]], délnyugatra [[Hengsberg]], nyugatra [[Dobl-Zwaring]], északnyugatra [[Wundschuh]], északra [[Werndorf]] és [[Fernitz-Mellach]].
==Története==
Az önkormányzat területén az első települések már az [[Újkőkorszak|újkőkorban]], i.e 4000 körül létrejöttek. A folyók találkozása és a jól védhető Buchkogel és a többi domb kedvező stratégiai helyszínt nyújtott. A Bocksbergen talált, [[Lasinj-kultúra|Lasinj-kultúrához]] köthető sír mintegy 6 ezer éves, a legrégebbi egész Stájerországban. A mai főiskola mellett egy, az [[Urnamezős kultúra|urnamezős kultúrához]] tartozó temetőt tártak fel.
A kora középkorban (1000 körül) a környező, Hengistnek nevezett régió volt a Muramenti (Karantán) őrgrófság hatalmi központja. Legfontosabb várának, Hengistburgnak pontos helye nem ismert, egyes feltételezések szerint a wildoni várhegyen lehetett. 1053-ban [[I. Konrád bajor herceg|I. Konrád]] bajor herceg árulás miatt kegyvesztetté vált és [[I. András magyar király|I. András]] magyar királyhoz menekült. Ezután András, valamint III. Wulf karintiai herceg és II. Aribo bajor palotagróf támogatásával a Karantán őrgrófságra támadt, számos falut elpusztított és elfoglalta Hengistburg ("Hengistiburg") várát. A magyarok közben nagy károkat okoztak az erődben. 1160 körül a stájer őrgróf átköltözött [[Graz]]ba és a vár ezután elvesztette jelentőségét.
Wildont először 1219-ben említik. Urai, a von Wildon család (egyik legismertebb korabeli képviselőjük a minnesangerként is tevékeny II. Herrand von Wildon) igen befolyásos és politikailag aktív volt. Színeik, a fehér-zöld és címerállatuk, a párduc ekkoriban váltották fel Stájerország korábbi fekete-fehér zászlaját. Wildon már a 13. század elején mezővárosi jogokat és városfalat kapott. 1292-ben innen indult el az [[I. Albert osztrák herceg|I. Albert]] osztrák herceg ellen lázadó Landsberg-liga mozgalma. 180 évvel később egy újabb nemesi felkelés, a Baumkircher-lázadás is hatalmába kerítette a várost és a császári seregek egy évig tartották ostrom alatt, míg meg nem adta magát. Ezután hercegi uradalommá vált. 1624-ben az Eggenberg-család birtokába került.
1680-ban pestis dúlt a városban. A [[napóleoni háborúk]] során, 1796-1809 között francia csapatok szállták meg. A [[második világháború]] után előbb a szovjetek foglalták el, majd a brit megszállási zónához tartozott.
1955-ben Unterhaus községet Wildonhoz csatolták. A 2015-ös stájerországi közigazgatási reform során az addig önálló Weitendorfot és Stockingot is egyesítették a mezővárossal.
==Lakosság==
| |||