„Kálvária-kápolna (Miskolc)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
42. sor:
A [[miskolc]]i '''Kálvária-kápolna''' az [[Avas]] oldalában, a [[Herman Ottó Múzeum]] képtára mögötti dombon áll, a domboldalban a még megmaradt stációk is láthatók.
Máriássy Gábor [[Eger|egri]] [[kanonok]], miskolci papi működésének emlékére határozta el [[kálvária]] építését. Ehhez 1857-ben az Avason, a Tűzköves dűlőben vásárolt egy jókora telket. A terület a [[Mindszenti templom|mindszenti plébánia]] közelsége, a kedvező rálátás és az onnan való szép kilátás miatt is alkalmas volt a kálvária építésére. A romantikus [[Neogótika|neogót]] stílusú terveket Rudolf Antal készítette. 1858-ban kialakították az utakat, 1860-ban kezdődött az építkezés. A kőműves munkálatok mestere Kobek József (de [[Mezőkövesd|kövesdi]] kőfaragók is közreműködtek), az ácsmester Szabó István volt. A kálvária stációinak domborműveit nagy valószínűséggel Dahlström (Dallstrőm) József, svéd származású miskolci kőfaragó művész készítette. 1862-ben fedték be a kápolnát [[korompa]]i rézlemezzel. A domb alsó felén kerítés és kapu készült, a stáció domborművek a felvezető szerpentin mentén kialakított fülkeépítményekben kaptak helyet (Jézus az olajfák hegyén, Jézus elárulása, Jézus megostorozása, Jézus tövissel való megkoronázása, Jézus Pilátus előtt, Jézus a keresztet hordozza). A fülkék míves vasrácsa Bársony János helyi mester művei. Az altemplommal épült kápolna 1864-re készült el, ekkor szentelte fel [[Bartakovics Béla]] egri érsek – összekapcsolva a Mindszenti templom tornyainak alapkőletételével. A kápolna méretei szerények, [[Hajó (építészet)|hajója]] 4 méter széles és 5 méter hosszú, [[keresztboltozat]]tal fedett. Ablakai színes, ónfoglalatú betétekkel rendelkeztek, a padló anyaga vörös márványból volt, a padokat Megele János, helyi asztalosmester, a faoltárt a Saandhas testvérek készítették. A kálvária körzete hamar a miskolciak kedvelt pihenőhelyévé vált, ezért a szemközti laposon kialakították a [[Népkert (Miskolc)|Népkertet]], és a két pihenő területet összekapcsolták.
Az 1950-es évek elején a domb aljába építették az akkori [[Magyar Dolgozók Pártja|állampárt]] [[Szocialista realizmus|szocreál]] székházát, ami ma már a Herman Ottó Múzeum képtárának ad helyet. Az építkezés során megsemmisült a kerítés, elbontottak egy stációt, és megszűnt a természetes kapcsolat a Népkerttel (a mai Görgey út is ekkor kapta meg új nyomvonalát), és természetesen megszűnt a ki- és rálátás is. A környék lassan lepusztult, az utak tönkrementek, a terület elgazosodott, a megmaradt stációk közül is ledöntöttek egyet, ma már csak négyet lehet látni. Az 1990-es évek elején tervezték a terület rehabilitációját, még a dokumentációja is elkészült, de komolyabb beavatkozás nem történt, bár az egyház újjáépítette a kápolna tornyát, készült egy oldallépcső, a liget felső részén, a kápolna előtt pedig kaput alakítottak ki.
| |||