„Nagybányai művésztelep” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Konczklara (vitalap | szerkesztései)
Haller György életrajzából, Réti István könyvéből.
Kiemel
Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés
6. sor:
[[Kép:Thorma János painter (1870-1937.12.05) In spring.jpg|bélyegkép|jobbra| [[Thorma János]] ''Tavasz Nagybányán'' ([[1934]])]]
[[Kép:Thorma János painter (1870-1937.12.05) Paintress.jpg|bélyegkép|jobbra|[[Thorma János]] ''Festőnő'' ([[1934]])]]
A '''nagybányai festőiskola''' a [[Magyarország festészete|modern magyar festőművészetet]] elindító mozgalom, ami [[1896]]-tól kezdve a '''[[nagybánya]]i művésztelepenművésztelep'''en bontakozott ki, és csak a [[második világháború]] vetett véget működésének. A művésztelep [[1902]]-től ''szabad iskolává'' alakult, ahol az új magyar festőgeneráció majd minden jelentős alakja megfordult. Az iskola fő érdeme, hogy a [[Naturalizmus (művészet)|naturalizmus]] és a [[Plein air|plein air irányzat]] eredményeit meghonosította. A korai időszakban a nagybányai stílus legmeghatározóbb egyénisége [[Ferenczy Károly (festő)|Ferenczy Károly]] volt. A többi alapítók: [[Hollósy Simon]], [[Réti István (festő)|Réti István]], [[Ferenczy Károly (festő)|Ferenczy Károly]], [[Thorma János]], [[Iványi-Grünwald Béla]].
 
Az iskola a [[20. század]] első felében mindvégig nagy hatással volt a hazai festőművészekre, hatása érvényesült a [[MIÉNK]], a [[Nyolcak]], a [[Szinyei Merse Pál Társaság]], a [[KÚT (képzőművészet)|KUT]], az [[Alföldi iskola|alföldi festők]], de még a [[Szentendrei művésztelep|szentendrei iskola]], a [[Miskolc képzőművészete|miskolci művésztelep]] festőinél is, át meg áthatotta a magyar festőművészetet, ez volt az első festőiskola, melynek munkásságát a magyar közönség keblére ölelte s tisztelte.