„Tenocstitlan” változatai közötti eltérés

korr, link form
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
a (→‎Jegyzetek: források --> jegyzetek AWB)
(korr, link form)
{{nincs forrás}}
[[Fájl:A Mexikói-völgy 1519-ben.png|bélyegkép|jobbra|250px|A Mexikói-medence és Tenocstitlan a spanyol hódítás idején]]
 
'''Tenocstitlan''' ([[navatl nyelv]]en: ''Tenōchtitlan'', [[Spanyol nyelv|spanyolul]]: ''Tenochtitlán'') az [[aztékok|Azték Birodalom]] fővárosa volt. A Mexikói-medencébe benyomuló aztékok, illetve mesikák (mexica) 1325 táján alapították a [[Texcoco-tó]] egyegyik szigetén, a mai Mexikóváros helyén. Kezdetben csak nádkunyhókat építettek, de 1415-re Tenocstitlan igazi várossá fejlődött: házai, templomai, palotái mind kőből épültek.
 
Ahogy a város nőtt, kikotorták a sekély tó iszapját, megnövelték az eredeti szigetet, és újabbakat is építettek. Az iszapból termékeny, kisebb szigeteket alkottak (az úgynevezett ''chinampá''kat) zöldségtermelés és egzotikus virágok tenyésztése céljából. Ezt a hortikulturális tradíciót a lakosság a mai napig követi [[Mexikóváros]] [[Xochimilco]] nevű kerületében.
Tenocstitlan [[Velence (Olaszország)|Velencéhez]] hasonlóan szigetekből és csatornákból állt; a várost a szárazfölddel magas töltéseken épített utak kötötték össze. Amikor [[1519]] novemberében a spanyolok Tenocstitlanba érkeztek, [[Hernán Cortés]] és katonái úgy vélték, a világ legnagyobb városával állnak szemben. A lakosságot 200&nbsp;000 főre becsülték. Ezt a számot az akadémiai felmérések egyike 212&nbsp;500-ra emelte a 13,5 négyzetkilométernyi területen, bár voltak, akik 350&nbsp;000 főnyi lakosságról is beszéltek, <ref>Smith (2005), p. 411</ref> ez pedig a korabeli európai szemmel nézve valóban hatalmas népességet jelent.
 
A spanyolokat lenyűgözte az aztékok gazdagsága, fővárosuk pompája, tisztasága, életük szervezettsége. Az ivóvizet hegyi forrásokból, [[terrakotta]]<ref>Cortés, H.</ref> csöveken vezették a szigetekre; az utakat szervezetten takarították, a szemetet ugyancsak szervezetten, uszályokon[[uszály]]okon szállították el. A lakosság nagy része naponta kétszer fürdött, a legenda szerint [[II. Moctezuma azték uralkodó|II. Montezuma császár]] négyszer.
 
== A Nagy Teocalli ==
 
A központi teret fal vette körül. A tér közepén a legmagasabb piramis, a 30 méter magas [[Teocalli]] állt, amelyen lépcsők vezettek fel a tetejére épített két szentélyhez. Az egyik oltárt (egy hatalmas jáspistömböt) [[Vitzilopocstli]], a háború és a napNap istenének szentelték, a másiknál [[Tlalok]]nak, az esőistennek áldoztak; mindkettőt festmények és faragványok díszítették. Mivel minden új azték király a korábbinál nagyobb templomot igyekezett emelni saját maga tiszteletére, a piramist legalább hatszor átépítették.
 
[[Fájl:Templo Mayor Tenochtitlan.jpg|thumb|right|280px|A régészek által elképzelt TenochtitlanTenocstitlan modellje]]
 
A feltételezések szerint az aztékok a főtér nyugati részén hamvasztották el királyaik tetemeit. Ezután urnába zárták és sírba helyezték a hamvakat, végül a sírt lekövezték. Az ősi temetőhely bejáratánál [[Tlaltekutli]], a föld egyik istennőjének szobra guggolt. A régészek úgy vélték, egy sír a sok közül [[Avizotl]], az azték birodalom nyolcadik uralkodójának maradványait őrizte.
 
Tenocstitlanba érkezve [[Hernán Cortés|Cortés]] engedélyt kért az aztékoktól az egyik nagy templom megtekintésére. Moctezuma hosszan tanácskozott papjaival, majd megadta az engedélyt. Cortés felment a Nagy Teocalliba, hogy ott felállítsa a keresztet, amiről spanyol társa, aki felkísérte, csak nagy nehézségek árán tudta lebeszélni.
A spanyolok Vitzilopocstli istenének rettenetet ébresztő képmását az ördögével azonosították. A számukra undorító isten testére gyöngyökkel és drágakövekkel díszített hatalmas kígyó tekeredett. A templom falait véges-végig megalvadt embervér borította. Cortés krónikása, [[Bernal Díaz del Castillo]] visszaemlékezései szerint az émelyítő szag elviselhetetlenebb volt, mint [[Kasztília]] vágóhídján[[vágóhíd]]ján. Az oltárkövön három emberi szív hevert. A Teocalli közelében egy nagy, rekeszekre osztott épületben állítólag 136&nbsp;ezer emberi koponyát számoltak össze.
 
Ez után a látogatás után a spanyolok úgy döntöttek, hogy az ördögimádó aztékokkal nem tárgyalni kell, hanem tűzzel-vassal át kell őket téríteni a [[Kereszténység|keresztény]] hitre.
== A [[Mexikó spanyol meghódítása|hódítás]] után ==
 
[[Hernán Cortés]] [[Mexikó spanyol meghódítása|hadjárata]] Tenocstitlan leigázásával végződött [[1521]]. [[augusztus 13.|augusztus 13-án]]. Az 1519-es első látogatásalátogatásán Cortés kihasználta az aztékok nagyvonalúságát: aranyat és ezüstöt követelt tőlük. Feltételezések szerint közrejátszhattak ebben az azték krónikák, amelyek 1519-re jósolták tollaskígyó azték istenének, [[Ketzalkóatl]]nak az eljövetelét - de közvetlen források nem bizonyítják, hogy az európaikateurópaiakat istenekistennek gondolták volna. <ref>https://daily.jstor.org/the-mexica-didnt-believe-the-conquistadors-were-gods/ https://www.mexicolore.co.uk/aztecs/ask-experts/why-did-moctezuma-think-that-cortes-looked-like-quetzalcoatl</ref> A nép kezdte kiismerni a spanyolok valódi szándékát, és fellázadtak ellenük. [[II. Moctezuma azték uralkodó]] a kiabáló tömeg elé kiállva próbálta az alattvalóit lecsillapítani, de mindhiába, és egy feléje dobott kővel halálra sújtották. A feldühödött tömeg még aznap elzavarta a városból fejvesztve menekülő spanyolokat. Cortés és katonái az éjjel, szakadó esőben szöktek meg Tenocstitlánból, de az aztékok tettéért bosszút esküdött.
 
[[Kép:Tenochtitlan y Golfo de Mexico 1524.jpg|balra|bélyegkép|300px|Tenocstitlan Hernán Cortés korabeli spanyol térképén, 1524]]
Visszavonult az alig 200 főből álló spanyol had és szövetséget kötöttek az aztékok régi ellenségével a tlaskalaiakkal. Cortés a Mexikó keleti partjánál megfeneklett hajójából az ágyúkat kiszedette, majd egy új hajót építtetett, melynek darabjait Tenocstitlán alá hordatta, és a várost körülvevő Texcoco sóstó partján összeállíttatta. Az új hajóval elkezdte ágyúzni az aztékok fővárosát, mellyel együtt kezdetét vette egy szörnyű mészárlás. Gyakorlatilag a város minden lakóját megölték, és a spanyolok az újonnan elfoglalt várost az 1521-es ostrom után újraalapították. Ez lett az Új-Spanyolország, vagyis a Mexikói alkirályság székvárosa. A város elfoglalása után a spanyolok megszegve ígéretüket, korábbi indián szövetségeseik ellen fordultak, és azokat is leigázták.
 
Visszavonult az alig 200 főből álló spanyol had és szövetséget kötöttek az aztékok régi ellenségével, a tlaskalaiakkal. Cortés a Mexikó keleti partjánál megfeneklett hajójából az ágyúkat kiszedette, majd egy új hajót építtetett, melynek darabjait TenocstitlánTenocstitlan alá hordatta, és a várost körülvevő Texcoco sóstó partján összeállíttatta. Az új hajóval elkezdte ágyúzni az aztékok fővárosát, mellyel együtt kezdetét vette egy szörnyű mészárlás. Gyakorlatilag a város minden lakóját megölték, és a spanyolok az újonnan elfoglalt várost az 1521-es ostrom után újraalapították. Ez lett az Új-Spanyolország, vagyis a Mexikói alkirályság székvárosa. A város elfoglalása után a spanyolok megszegve ígéretüket, korábbi indián szövetségeseik ellen fordultak, és azokat is leigázták.
Tenocstitlan városából gyakorlatilag alig maradt valami − a hódító spanyolok módszeresen mindent leromboltak, ami az aztékokra emlékeztetett. A város központi terén álló Nagy piramis helyén felépítették a ma is álló, kéttornyú barokk katedrálist. A várost övező Texcoco sóstót a [[18. század]]ra gyakorlatilag lecsapolták, majd a későbbiek során feltöltötték. Erre a feltöltött részre a [[19. század]] folyamán már lakóépületek és házak épültek.
 
<!-- == Források ==-->
Tenocstitlan városából gyakorlatilag alig maradt valami − a hódító spanyolok módszeresen mindent leromboltak, ami az aztékokra emlékeztetett. A város központi terén álló Nagy piramis helyén felépítették a ma is álló, kéttornyú barokk katedrálist. A várost övező Texcoco sóstót a [[18. század]]ra gyakorlatilag lecsapolták, majd a későbbiek során feltöltötték. Erre a feltöltött részre a [[19. század]] folyamán már lakóépületek és házak épültek.
 
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
 
== Fordítás ==
* {{fordítás|en|Tenochtitlan}}
 
== Külső hivatkozások ==
{{Refbegin}}