„Rocket” változatai közötti eltérés

82 bájt hozzáadva ,  13 évvel ezelőtt
a
nincs szerkesztési összefoglaló
a
a
{{Vasúti járműjármű2
|nevSorozatszám=Rocket
|kepKép=Replica_rocket.jpg
|gyartoGyártó=Robert Stephenson & Co., Newcastle-upon-Tyne, Anglia
|uzemelteto=[[LMR]]
|gyartasbanGyártásban=[[1829]]
|gyarto=Robert Stephenson & Co., Newcastle-upon-Tyne, Anglia
|Tengelyelrendezés=0-2-2
|gyartasban=[[1829]]
|Nyomtávolság=1435 mm
|t_elr=0-2-2
|Legnagyobb sebesség=47 km/h
|nyomtav=1435 mm
|Ütközők közötti hossz=7300 mm
|vegseb=47 km/h
|Forgócsaptávolság=-
|kerek_atm=
|Tengelytáv forgóvázon belül=-
|hossz=7300 mm
|magasMagasság=4900 mm
|fcs_tav=-
|Névleges teljesítmény=nem került feljegyzésre
|fv_ttav=-
|Szolgálati tömeg=4,3 tonna
|magas=4900 mm
|szeles=
|aramnem=-
|n_telj=nem került feljegíyzésre
|ulohely=-
|tomeg=4,3 tonna
}}
 
[[image:Stephenson's_Rocket_drawing.jpg|thumb|250px|egy kortárs rajza a ''Rocketről'']]
[[image:DSCN0417-s-rocket 800x600.JPG|thumb|250px|''Rocket'' a Science Múzeumban, Londonban.]]
A '''Rocket''' mozdonyt [[George Stephenson]], és fia, [[Robert Stephenson]] [[1829]]-ben készítette a Lancashire-ben rendezendő ranhilli mozdonyverseny számára. A verseny célja az volt, hogy kiválasszák a Liverpool Manchester Railway (LMR) számára a legmegfelelőbb mozdonytípust. Mivel a gép a próbát kifogástalanul teljesítette, a zsűri úgy vélte hogy ez lesz az a lokamotív, amely képes lesz nagy távolságon is megbízhatóan közlekedni, így Stephensonéknak ítélték a győztesnek járó 500 fontos díjat. Később, az LMR vonalának 1830-ban történő megnyitásakor a bírálók döntése értelmében ez a mozdony húzta az első vonatot, így lett a '''Rocket''' a világ legelső, nagysikerű személyszállító vonatának mozdonya. A Rocket a többi, Nagy-Britanniában üzemelő, ormótlan, lassú járású mozdonyhoz képest sokkal fejlettebb volt. Az alkalmazott újszerű megoldások és elvek többségét az 1830 után készült gőzmozdonyok tervezésénél figyelembe vették és fel is használták.<br>
Az addig soha nem látott sebességet a tűszszekrény két oldalán elhelyezett ferde dugattyúhengerek tették lehetővé., amelyek rövid kapcsolórudazattal csatlakoztak a hajtott tengelyekhez. Ezáltal nagyobb hajtóerőt lehetett a kerekekre kifejteni, mint a korábbi himbás hajtásrendszerű mozdonyokon. További lényeges újítás volt a sokcsövű kazán és a léghuzatos kéménycső, amelyek eredményesebbé tették a gőztermelést.<br>
Az eredeti járművet 1840-ben kivonták a forgalomból, és ekkor több módosítást hajtottak rajta végre, többek közt a ferde dugattyúhengert vizszintessé alakították át.<br>
 
Forrás: A Vasút története, ISBN 963 9090 46 8
==Források==
Forrás:* A Vasút története, ISBN 963 9090 46 8
 
== Külső hivatkozások ==