„Városszalónak” változatai közötti eltérés

103 bájt hozzáadva ,  10 hónappal ezelőtt
0 forrás archiválása és 1 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0.8
a (Vas vármegye települései kategória hozzáadva (a HotCattel))
(0 forrás archiválása és 1 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0.8)
Elővárosáról [[1576]]-ban tesznek először említést, 1648-ban már 31 ház állt itt. [[1580]] körül lakói a reformáció hatására áttértek az evangélikus hitre. [[1648]]-ban Szalónak osztrák zálogból visszakerült [[Magyarország]]hoz. [[1652]]-ben egy tűzvészben az egész város leégett. [[1670]]-ben Alsó-Ausztriából számos zsidó család telepedett le itt. [[1698]]-ban már 55 volt a zsidó családok száma. [[1705]]-ben [[Bottyán János|Vak Bottyán]] ide szorította be a [[szentgotthárdi csata (Rákóczi-szabadságharc)|szentgotthárdi csatában]] vereséget szenvedett [[Hannibal Heister]]t. [[1715]]-ben Batthyány Zsigmond földet bocsátott a zsidók rendelkezésére, hogy azon zsinagógát építsenek. A 19. század elején alapított zsidó népiskola [[1855]]-ben háromosztályosra bővült. A három városkaput [[1875]]-ben bontották le, a városfalak maradványai még ma is láthatók. Határában a Fehér-patak völgyében [[andezit]]et, [[kalkopirit]]et bányásztak. [[1742]]-ben 35 kézműves családot számláltak. [[1765]]-ben az urbárium szerint 139 uradalmi alattvaló élt itt, közülük 63 paraszt, 65 zsellér és 11 ház nélküli volt. [[1787]]-ben 103, [[1828]]-ban 146, [[1880]]-ban 185 ház állt Szalónakon. [[1842]]-ben gróf Batthyány Lajos új majort létesített itt. [[1869]]-ben megnyílott a helyi postahivatal. [[1882]]-ben megalapították a „Város-Szalónaki Takarék-pénztar Részvénytársaságot”. [[1888]]-ban megépült szombathely–pinkafői vasútvonal elkerülte a várost. [[1889]]-ben megalakult a helyi önkéntes tűzoltóegylet.
 
[[1910]]-ben 3121 lakosa volt, melyből 2880 német, 122 magyar, 72 horvát, 48 egyéb nemzetiségű.<ref>http://adatbazis.mtaki.hungary.com/?mtaki_id=103241&settlement_name={{Halott link|url=http://adatbazis.mtaki.hungary.com/?mtaki_id=103241&settlement_name= |date=2021-02 }}</ref> [[1913]]-ban megalapították a Városszalónaki Általános Takarékpénztárat. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Vas vármegye]] [[Felsőőri járás]]ához tartozott. [[1958]]-ban megépült a helyi vízvezeték hálózat. Az új népiskola és főiskola épülete [[1968]]-ban készült el. [[1988]]-ban megépült a Várszálloda. [[1991]]. [[október 1.|október 1]]-jén Városszalónak városi rangot kapott. A 20. század végén Városszalónakon alakult meg az [[Európai Béke Egyetem]] (EPU) és Békefenntartó-képző Központ. A várban pedig az [[Európai Békemúzeum]] került berendezésre. Az [[egyetem]] soknemzetiségű diákságát fogadja a modern Haus International. A régi [[zsinagóga|zsinagógában]] pedig az egyetem [[könyvtár]]a kapott helyet.
[[Fájl:Carl Reiner Burg Schlaining.jpg|bélyegkép|balra|250px|Carl Reiner: ''Szalónak vára'']]
 
271 440

szerkesztés