„Északi háború (1655–60)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
133. sor:
A [[svédek]] először [[Dánia|Dániával]] zárták le a háborút a [[koppenhágai béke]]szerződésben, 1660. május 27-én, amely meghagyta a [[svédek]]nek [[Skåne tartomány|Skånét]], [[Halland tartomány|Hallandot]] és [[Blekinge tartomány|Blekingét]], míg [[Dánok|dán]] kézben maradt [[Trøndelag]] tartomány ([[Trondheim]] és környéke), valamint [[Bornholm]] szigete.
 
[[Lengyelország]] és [[Brandenburgi Választófejedelemség|Brandenburg]] az [[olivai béke|olivai békében]] (1660. május 3-án) zárta le a [[Svéd–lengyel háborúk|svéd háborút]]. A brandenburgi választófejedelem megkapta a [[Porosz Hercegség]]et, az [[altmarki béke|altmarki békében]] megszabott, a korábbi [[Svédek|svéd]]-[[Lengyelek|lengyel]] területi viszony – a balti kikötők kivételével – érintetlen maradt, végül [[II. János Kázmér lengyel király|II. János Kázmér]] lemondott a svéd trónra támasztott igényéről.
 
Legvégül az oroszokkal született béke [[Kärde|Kardisban]], melynek értelmében [[Svédország]] megtarthatta [[Livónia|Livóniát]].
 
A háború igazi győztese a [[Brandenburg|Brandenburgi Választófejedelemség]] lett, akimert megkapta a háborúban legtöbbet szenvedett [[Porosz Hercegség|Poroszországot]], amely a legjobban szenvedte meg a háború pusztításait.
 
A békeszerződés területi rendelkezéseivel mind Dánia, mind Brandenburg továbbra is elégedetlen volt. A dán–svéd, valamint a svéd–brandenburgi hatalmi ellentét fennmaradt. Egy évtizeddel később, 1672-ben, amikor Franciaország megindította a [[francia–holland háború|Hollandia elleni háborút]], és ebbe 1674-ben – Brandenburg–Poroszország lekötése céljából – bevonta Svédországot is, ezek az ellentétek [[Északi háború (1674–1679)|újabb északi háborút]] robbantottak ki, amely 1679-ig tartott.