„Bartók Béla Zeneművészeti és Hangszerészképző Gyakorló Szakgimnázium” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0.8
Farafince (vitalap | szerkesztései)
a törlés, mert se Aggházy se Allaga nem tanított a Zenedében a megjelölt időszakban.
37. sor:
[[1840]]-ben [[Mátray Gábor]] igazgatásával megalakult a Nemzeti Zenede, a Pest-Budai Hangász Egylet Énekesiskolájaként. A növendékek száma 75 volt. Az alapításhoz szükséges összeg előteremtésében vezető szerepet játszott [[Liszt Ferenc]], aki két nagy sikerű hangversenyt adott a Hangász Egylet javára, és báró [[Sina Simon]] bőkezű adakozó. 10 évvel később már 200 növendéke volt, és a korábbi [[éneklés|ének-]], zeneszerzés- és kórusszakok mellett megalakult a [[zongora]]-, [[hegedű]]-, [[Cselló|gordonka]]-, [[fuvola]]- és [[klarinét]]tanszak is.
 
[[1867]]-ben végérvényesen Nemzeti Zenedére keresztelték az intézményt, amely a [[Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem|Zeneakadémia]] [[1875]]-ös megalakulásáig a magyar zeneoktatás legrangosabb otthona lett, kiváló tanárokkal ([[Aggházy Károly]], [[Allaga Géza]])volt. Ekkoriban hangzottak el [[Eötvös József (író)|báró Eötvös József]] vallás- és közoktatási miniszter biztató szavai: „…hazai intézeteink közt oly kiváló helyet foglal el, hogy erejében és hatáskörében egyre gyarapodva – azt kívánom – a magyar zeneművészet valódi ápolójává váljék…”
 
Rövid időre – 1920–27 között – a Nemzeti Zenede [[állam]]i kezelésbe került, majd ismét mint egyesületi szervezet alakult újjá. Az iskola vezetésében olyan kiváló muzsikusokat, nagy tekintélyű tanárokat találunk, mint [[Szendy Árpád]], [[Kern Aurél]], [[Haraszti Emil]], [[Szabados György (zongoraművész)|Szabados György]].