„Torna (sport)” változatai közötti eltérés

A '''torna''' különböző jellegű és különböző szereken bemutatott gyakorlatokból álló összetett [[sport]]ág, amelyet férfiak és nők egyaránt űznek, részben eltérő szereken. A szertornán kívül a szervezett tornasportok közé tartozik még a [[ritmikus gimnasztika]] (régen: művészi torna), a [[trambulin]] (gumiasztal), az [[akrobatikus torna]] (korábban sportakrobatika) és az [[aerobik]]. A férfi szertorna gyakorlatai: ''talaj'', ''gyűrű'', ''korlát'', ''lólengés'', ''ugrás'' és ''nyújtó''. A női versenyeken is megvan a ''talaj'' és az ''ugrás'', további szereik a ''gerenda'' és a ''felemás korlát''. Az egyes gyakorlatfajtákból egyéni versenyeket rendeznek, de a valamennyi gyakorlatot tartalmazó összetett versenyek és a csapatversenyek is a megmérettetés részei. A sportág hazai irányító szerve a ''Magyar Torna Szövetség'', európai szerve az ''Union Européenne de Gymnastique'' (UEG), nemzetközi szerve pedig a ''Fédération Internationale de Gymnastique'' (FIG).
 
== TörténeteNa csoki ==
[[Fájl:Paidotribe Louvre G235.jpg|bélyegkép|Tornász és edzője görög vázán]]
A torna történetét az [[Ókori Görögország|ókori görögökhöz]] szokás kötni, de nem szabad megfeledkezni arról, hogy már egyiptomi, indiai régészeti emlékeken is láthatunk tornára utaló mozdulatokat. Az ókori Kínában i. e. 2000 körülire teszik a gyógytorna kialakulását, feltalálójának ''Huang-ti'' császárt tartják. A [[Minószi civilizáció|krétai kultúrában]] is találni sport témájú ábrázolásokat, például bika szarvai között átszaltózó tornászokat. Ezzel együtt a sporttorna valójában az ókori görögökig vezethető vissza, akik különös figyelmet fordítottak a fizikai állóképesség fejlesztésére és szinten tartására. Minden városban volt ''gümnaszion'' (tornacsarnok), ahol a férfiak gyakorolhattak. A futásokból, ugrásokból és dobásokból álló mozgásrendszert ''palesztiká''nak nevezték. Az [[Ókori Róma|ókori Rómában]] a testedzéssel már inkább csak a katonák és a gladiátorok foglalkoztak. A [[középkor]]ban a [[Lovagság a középkorban|lovagi tornákat]] lehet megemlíteni. A [[reneszánsz]] idején újra felfedezték a palesztikát, és különböző [[Humanizmus|humanista]] iskolákban gyakorolták. ''Mercurialis'' könyvet írt arról, hogy a testgyakorlás az egészségmegőrzés fontos eszköze (''De arte gymnastica'', 1569). Az [[1600-as évek]]ben [[Comenius]] bevezette a (sport)játékokat az oktatásba, és játékterek kialakítását javasolta az iskolákban ''(Orbis pictus)''.