„Saivizmus” változatai közötti eltérés

4 bájt hozzáadva ,  1 hónappal ezelőtt
nincs szerkesztési összefoglaló
a
 
[[Image:Sadhu_Vârânasî.jpg|thumb|250px|Saiva [[szádhu]] [[Váránaszi]]ban, sivaita homlokjellel]]A '''saivizmus''' vagy '''sivaizmus''', '''Siva-kultusz''' ([[szanszkrit nyelv|szanszkrit]]: शैव पंथ, [[IAST]]: ''śaiva paṁtha'', [[Wikipédia:Újind nevek átírása|magyar átírásban]]:''saiva pamtha'') a [[hinduizmus]] egy ága, amely elsődleges és legfőbb istennek [[Siva|Sivát]] tekinti, aki megszemélyesíti az abszolútot ([[brahman]]), és aki számtalan formában nyilvánulhat meg. Hívői a ''saivák''. Elsősorban India déli tartományaiban vált uralkodó vallási áramlattá. Már a [[Mahábhárata]] is tartalmaz saiva betéteket. Legfontosabb forrása a ''Svétásvatara-upanisad'', amely már teológiai-filozófiai oldalról megalapozza a későbbi tanokat. A sivizmus és a [[vaisnavizmus|visnuizmus]] (Visnu-kultusz, hívői a vaisnavák) közötti különbség elsősorban a szertartások kivitelezésében van, amelyekkel kapcsolatban a sivizmusban a Siva-puránák nyújtanak útmutatást. A vaisnavákkal ellentétben a saivák még ma is áldozatokat mutatnak be,<ref>{{opcit|n=Klaus K. Klostermaier|c=Bevezetés a hinduizmusba|o=94}}</ref> illetve nagyobb mértékben hajlamosak az aszkétizmusra.<ref>{{opcit|n=Görföl|c=Világvallások|o=783}}</ref>
 
Általános [[Üdvösség|üdvcél]] a lélek eggyé válása Istennel. A kultuszukra erősen rányomta bélyegét a [[Tantra|tantrikus]] szertartás. Az aszkéták és jógik szerint az üdvúton az aszkézis, a jóga és a meditáció visz elsősorban előre, de a [[Mantra|mantrá]]k mormolása és a sokféle szertartás is. {{refhely|Nanovfszky György: Vallástörténeti olvasókönyv - A saivizmus, 2008}}