„Zilah magyar irodalmi és művelődési élete” változatai közötti eltérés

+1 link
(linkek)
(+1 link)
 
[[Zilah]], a [[Meszes -hegység]] lábánál elterülő város, [[Szilágy megye]] székhelye nevét már [[Anonymus]] is említi. [[Erdély]] viharos története folyamán többször is szenvedett dúlást: 1541-ben és 1594-ben a [[tatárok]], 1601-ben [[Giorgio Basta|Basta]] zsoldosai, 1658-ban és 1661-ben a [[törökök]], 1703-ban, a [[Rákóczi-szabadságharc]] idején [[Jean Rabutin|Rabu­tin]] seregei perzselték fel. [[Szőlő]]termesztéséről, később [[ipar]]áról volt híres, bár a [[víz]]hiány bizonyos korlátok közé szorította ilyen irányú fejlődését, s ezt a szocialista rendszerben végrehajtott erőltetett ipartelepítés sem tudta leküzdeni. Lakossága az 1850-es osztrák népszámlálás idején még túlnyomó részben [[magyarok|magyar]] volt (a város 4290 lakosából 4137 volt magyar), de már a [[19. század]] végén mutatkoztak a változás jelei: 1910-ben a város 8062 lakosának már 6,5%-át teszi ki a [[románok|románság]] (529 lélekkel), később pedig tovább módosul ez az arány.
 
Első iskoláját a költő és reformátor [[Szegedi Kis István]] alapította 1545 körül; a Református Kollégium alapításának éve 1646. A kor kívánalmainak megfelelő iskolaépületet 1715-ben építettek számára, majd 1902-ben épült fel az időközben [[Wesselényi Miklós (politikus, 1796–1850)|Wesselényi Miklós]]ról, egykori főgondnokáról és jótevőjéről elnevezett kollégium. Első rektora Vári István, első hírneves tanára [[Gyarmathi Sámuel]] nyelvtudós volt, híres tanárai közé tartozott [[Sámi László]] történelemprofesszor, a Kossuth-párt lelkes híve, később [[Kincs Gyula]], [[Ady Endre|Ady]] tanára, a két világháború között [[Szabó T. Attila]].