„Labdaházi eskü” változatai közötti eltérés

== Előzmények ==
1789. [[május 5.|május 5]]-én megnyílt a Rendi Gyűlés. A harmadik rend képviselői - jóllehet: létszámuk az első két rend képviselőinek összlétszámával megegyező volt - súlyuknak megfelelően a képviselők együttes ülésezését szorgalmazták. Nem voltak hajlandók a két másik rendtől elkülönülten igazolni megbízóleveleiket, sőt [[május 6.|május 6]]-án magukat „a kommunák küldötteinek” nevezték. Egy hónapon keresztül „passzív ellenállást” tanúsítottak.
[[Kép:Emmanuel Joseph Sieyès, by Jacques Louis David.jpg|bélyegkép|[[Jacques-Louis David]]: [[Emmanuel Joseph Sieyès|Sieyès]] abbé, a „Mi a harmadik rend?” (''Qu'est-ce que le Tiers-État?'') című röpirat szerzője]]
 
[[Június 10.|Június 10]]-én [[Emmanuel Joseph Sieyès]] javaslatára a harmadik rend felszólította a másik két rendet, hogy csatlakozzon hozzá, és közösen ellenőrizzék a „nemzet összes képviselőjének” megbízóleveleit. [[Június 13.|13]]-án Alsó-[[Poitou]] három plébános képviselője nyitotta meg a csatlakozók sorát. Így az egyháziakkal megerősödve a gyűlés [[június 17.|június 17]]-én Sieyès javaslatára Nemzetgyűlésnek nyilvánította magát. Ezzel az elnevezéssel egyben elvetette az egész rendi társadalmat és új, a királytól független hatalmat hozott létre. Másnap, [[június 18.|június 18]]-án kinyilvánította, hogy az adók megszavazása az ő joga és „az állam hitelezőit a francia nemzet loyalitása és becsülete védelme alá” helyezte. Aztán [[június 19.|június 19]]-én a papság - kis szavazattöbbséggel - a csatlakozás mellett döntött.
 
Névtelen felhasználó