„Manga János” változatai közötti eltérés

Már fiatal korában gyűjtött népzenét, előbb az Ipoly mentén később más felvidéki tájakon és a közeli Észak-Magyarországon is. Manga János 1929-től felvidéki falukban, később [[Érsekújvár]]ott tanított. A budapesti [[Néprajzi Múzeum (Budapest)|Néprajzi Múzeum]] munkatársaként [[1941]]-től dolgozott, majd 1949-ben a [[balassagyarmat]]i [[Palóc Múzeum]] igazgatója, 1960-ban lett a Népművelési Intézet igazgatója, azután nyugdíjazásáig az [[Magyar Tudományos Akadémia|MTA]] Néprajzi Kutató Csoportjának főmunkatársa, osztályvezetőjeként tevékenykedett. Az ünnepi népszokások, a római katolikus vallásos néprajz és a [[pásztorművészet]] voltak a kutatási területe. Leginkább Ipolymente és a Garammente, a Zoborvidék és a Mátyusföld szakértője volt. A magyar-szlovák kapcsolat jeles ismerője, tanúja. Manga Jánosnak a Felvidékről származó fotói (kb. 600 db) digitalizált formában hozzáférhetőek a Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutatóintézetének Adattára jóvoltából.

==Emlékezete==
*Manga János Közösségi Ház, Rimóc
*Manga János születésének 90. évfordulója alkalmából 1996. szeptember 20-án konferenciát rendezett a balassagyarmati Palóc Múzeum és az MTA Néprajzi Kutatóintézetének támogatásával.