„Sztroganov család” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→A család története, híres képviselői: Az Északi-tenger máshol van. https://ru.wikipedia.org/wiki/Поморье |
→Nyikolaj Grigorjevics Sztroganov: Nem tévesztendő össze Novorosszijszk várossal. https://ru.wikipedia.org/wiki/Новороссия |
||
36. sor:
* Nyikolaj Grigorjevics egyik leszármazottja, Grigorij Alekszandrovics (1770–1859 vagy 1857?) több országban teljesített külügyi szolgálatot, Törökországban követ volt. 1826-ban a trónra lépő I. Miklós cártól grófi címet kapott.
[[Kép:Sergei Stroganov by Konstantin Makovsky.jpg|bélyegkép|140px|Szergej Grigorjevics Sztroganov (1882)]]
** Fia, Alekszandr Grigorijevics (1795–1891) közlekedési utak mérnöki diplomát szerzett, iskolát végzett. A franciák elleni háború idején katonai pályára lépett, többek között a [[lipcsei csata|lipcsei csatában]] és [[Párizs]] bevételében is részt vett. 1839–1841 között belügyminiszter, majd hosszú időn át
** Szergej Grigorjevics (1794–1882) a katonai pályát választotta élethivatásul, harcolt [[Borogyinói csata|Borogyinónál]] és későbbi háborúkban is, de nem különösebben érdekelte a katonatiszti karrier. Az uralkodó fiai: Nyikolaj, Alekszandr, Vlagyimir és Alekszej Alekszandrovics nagyhercegek nevelésél bízták meg. Több mint tíz éven volt a moszkvai tankerület felügyelője volt, később részt vett a tanügyi reform kidolgozásában. A moszkvai egyetem régi orosz történeti társaságának elnöki tisztét 30 éven át töltötte be, főként a régészet vonzotta. Kezdeményezésére szervezték meg az Oroszország déli részén és a [[Fekete-tenger]] partján eredményes ásatásokat folytatott régészeti expedíciót.
*** Fia, Alekszandr Szergejevics szintén történelemmel és régészettel foglalkozott, a szentpétervári régészeti társaság tagja és neves [[Numizmatika|numizmatikus]] volt.
| |||