„Nagy Töhötöm” változatai közötti eltérés

==Tevékenysége Magyarországon==
 
Rendtársa, [[Kerkai Jenő]], hamarosan munkatársnak hívta az 1935-ben elindított, a parasztifjúság képzését és keresztény szociális tanokat életre váltani kívánó [[KALOT]] (Katolikus Agrárifjúsági LegényegyesületekLegényegyletek Országos Testülete) szervezésére és a szegedi [[Magyar Dolgozók Országos Hivatásszervezete]] (munkás érdekvédelmi szervezet) vezetésére.<ref>Kerkai már 1931-ben felkereste Nagy Töhötömöt Szegeden, beszámolt neki hosszútávú szociális terveiről, s felkérte, hogy tanulmányai alatt készüljön fel erre a munkára. S bár Nagy Töhötöm addig szónoknak készült, fellelkesedve a Kerkaival folytatott többnapos beszélgetésen, elfogadta a felkérést, és a hátralévő tanulmányi idejében valóban erre a feladatra készült. A szegedi beszélgetéssel kapcsolatban jegyezte le: „El fogunk indítani egy szociális parasztmozgalmat. Egészen alulról fogjuk kezdeni, az ifjúság megszervezésével, és a legszélesebb kulturális, gazdasági szellemi alapokon, őket magukat fogjuk fölhasználni a szervező munkára, tehát vezetőképző tanfolyamokkal fogjuk kezdeni, és évek múlásával, amint nőnek ezek a fiatalok, a mozgalom is szinte biológiai értelemben általános parasztmozgalommá fog felnőni. ... A megvalósított szociális reformok lesznek lelki hódításaink legerősebb fegyvere, és nem a prédikáció. Ezeket a reformokat önmagukért is akarjuk, mert igazságosak, és a parasztságért önmagáért is dolgozni akarunk, mert Krisztus nélkül is szeretjük őket. Egy nagy földreform lesz a célunk, de erről, ha kell, évekig hallgatni fogunk, mert a sok feudális nagyúr és főpap (a magyar katolikus egyháznak több mint egymillió holdja volt Közép-Európa legkisebb államában) leállítana bennünket. Akkor fogunk ezekkel a követelésekkel előállni, amikor már késő lesz elhallgattatni bennünket, mert már felnőttünk." (Nagy T.: Jezsuiták és szabadkőművesek, 1990-es kiadás, 100. és 101. oldal)</ref>
{{Bővebben|KALOT}}