„Erzsébet-sziget” változatai közötti eltérés

a
Robot:Zárójelek kurziválása
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
aNincs szerkesztési összefoglaló
a (Robot:Zárójelek kurziválása)
[[Kép:Erzsébet-sziget1.JPG|thumb|250px|Az Erzsébet-sziget platánfasora]]
A [[Komárom (Szlovákia)|komáromi]] '''Erzsébet-sziget''' (''(Alžbetínsky ostrov)'') a [[Duna]] egyik orsó alakú szigete, mely a folyó északi partjának közelében húzódik a város csaknem teljes hosszában. Hossza mintegy 2,5 km, szélessége 350 m. A [[Komárom|Dél-Komáromba]] vezető [[Erzsébet-híd]] a sziget keleti végénél épült fel [[1892]]-ben, a várossal az [[1968]]-ban felépült felnyitható híd köti össze. A 20. század elején nyugati végénél széles földsáv feltöltésével a szárazföldhöz kapcsolták, így a szigetet északról határoló Duna-ág (melyet a komáromiak ''Kis-Duná''nak neveznek) öböllé vált. Nevét – a hídhoz hasonlóan – [[Erzsébet királyné]] tiszteletére kapta, aki Bécsből Pestre hajózva itt lépett először magyar földre. Korábban ''Várkormányzói-sziget''nek, ''Komáromi-sziget''nek, a szocializmus ideje alatt ''Vörös flottila-sziget''nek (''ostrov Červenej flotily'') nevezték.
 
==Története==
[[1745]] után a város jogainak helyreállításával a sziget is visszakerült Komárom tulajdonába. Egy darabig még legelőként hasznosították, de hamarosan ismét a város gyümölcskertjévé vált. Az [[1780-as évek]]tól a korábbi kompjáratok helyett hajóhíd kötötte össze a várossal, Újszőny irányába pedig repülőhíd biztosított összeköttetést. Ezután a városiak kedvelt kirándulóhelye lett, több csárda és hajómalom is létesült. [[1797]]-ben [[Csokonai Vitéz Mihály]] is járt itt Vajda Juliannával, a sziget szépsége ihlette ''A Duna nimfája'' c. versét.
[[1819]]-ben a városi tanács 700 négyszögöles kerthelyekre parcellázta a szigetet és az így kialakított 213 parcellát [[1820]] januárjában árverésen értékesítette a város polgárai között. Ekkor alakult ki a sziget mai utcahálózata is – a sziget hosszában középutat
(''(Platánfa sor)'') alakítottak ki két keresztúttal.
[[1838]]-ban a repülőhíd helyett 337 m hosszú hajóhidat alakítottak ki Újszőny felé, melyet telente szétszedtek és a Kis-Dunába vontattak. Kis csavargőzös is közlekedett a Duna két partja közt egészen [[1892]]-ig, az állandó vashíd megépültéig. A 19. század végéig a sziget nyugati végénél kialakult homokzátonyon aranymosás is folyt.
A sziget alsó részén [[1897]]-ben bérelte ki a ''Magyar Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársaság'', mely ide telepítette át [[győr]]i hajójavító műhelyét. A 20. század elején az üzem jelentős bővítésen ment át és [[1947]]-ig (az új hajógyár megalapításáig a Kis-Duna északi partján) itt üzemelt. [[1902]]-ben a sziget felső részén felépült a városi vízmű, melynek építésével egyidőben a szigetet széles földsávval kötötték össze a parttal. [[Kép:Komáromi határátkelő2.JPG|thumb|250px|A határátkelőhely az Erzsébet-szigeten]]
19 683

szerkesztés