„Szlivnik vára” változatai közötti eltérés

várhely Horvátországban
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
új lap
(Nincs különbség)

A lap 2021. március 9., 20:22-kori változata

Szlivnik egy középkori várhely Horvátországban, a Lika-Zengg megyei Gospićhoz tartozó Pavlovac Vrebački határában.

Szlivnik
Slivnik, Šupljara
Ország Horvátország
Mai településPavlovac Vrebački
Tszf. magasság639 m

Állapotaterepalakzatok
Típusahegyvidéki
Építőanyaga
Elhelyezkedése
Szlivnik (Horvátország)
Szlivnik
Szlivnik
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 44° 30′ 35″, k. h. 15° 32′ 35″Koordináták: é. sz. 44° 30′ 35″, k. h. 15° 32′ 35″

Fekvése

A Gospićtól délkeletre, a Likai karsztmező délkeleti részén, a Likai-középhegység lábánál fekvő, Gospićhoz tartozó Pavlovac Vrebački területén található Šupljara-hegyen találhatók a vár maradványai. A hegyet a csúcsa alatti barlangról nevezték el (šupljina=üreg).

Története

A várat egy 1359-es bírósági okiratban említik először, amikor Diminoslav fivére Cvitak, a Lika megyei Počitelj várjobbágyaként, a megyei esküdtszék hivatalnokaként néhány törvénytelenség ügyében hajtott végre hivatali eljárást. A 16. század elején egy bírósági tárgyalás tanúiként tesznek említést a váraljai településen élő nemesi családokról, akik 16 házban laktak, ami a település nagyságáról is tanúskodik. Építtetői nagy valószínűséggel Počitelj várának nemes várjobbágyai lehettek, akik közé a vár első említésében szereplő Cvitak is tartozhatott.

Az 1577-ből származó dokumentumban, mely a törökök által elfoglalt várakat sorolja fel Vrebacon két várat említenek. Közülük a másodikkal azonosítják Slivniket. Mercator a térképen Szlivniket (Sliunic alakban), közvetlenül a Jadova patak mellé, Mogorović és Zeba közé, Ribnik irányába helyezte el. Pavičić Mercator térképe alapján Szlivniket a mai Pavlovac Vrbački falu területén lévő, Šupljara nevű magaslaton található romokkal azonosította.

Šupljaca várának múltjáról semmit sem tudni. Glavinić püspök Lika és Korbava 1696-os összeírásakor „castellum Paulovacz” néven említi meg és úgy véli, hogy ezen az elragadó hegyen 100 lakosnak volt hely továbbá, hogy a falai jelenleg is állnak, de még mindig tető nélkül ki van téve az időjárásnak.

A vár alatt egy természetes barlang található, mely akár a vár kapujaként is szolgálhatott. A barlang fölötti meredek hegytetőn egy kerek torony maradványai találhatók, melynek Brunschmid szerint kelet-nyugati külső átmérője körülbelül 14 méter, míg a észak-déli irányban 10 méter. A szikla déli oldalán, a barlang bejáratától jobbra vakolat nyomai láthatók, és megmaradtak a barlang keresztirányú tengelyével párhuzamos falmaradványok. A barlang északi oldalán Brunschmid egy kis félkör alakú falat is látott, amely lezárta az erőd amúgy is nehezen megközelíthető útját. Ma ennek a falnak a maradványai alig észrevehetők. A barlang területén olyan falmaradványok találhatók, amelyek nem értelmezhetők teljesebb adatok nélkül, amelyeket csak régészeti feltárások adhatnak meg.

Falmaradványok északi oldalán a barlang kijáratánál is láthatók. Ez a viszonylag nagy mennyiségű megmaradt fal, amely közvetlen kapcsolatban állt a barlanggal, arra a fent említett lehetőségre utal, hogy ez volt a bejárat, ami felvezetett, ha nem is magába a vába, de legalább a legmagasabb részébe, a védőtoronyba. Pavičić megemlíti, hogy a vár tágas és szilárd volt, bejáratát félkör alakú fal zárta, míg Brunšmid az egész domb körüli falat említ. Ennek a falnak a nyomai láthatók a domb déli lejtőjén lévő szétszórt faltöredékekben. A szomszédos hegyoldalon egy középkori templom maradványai találhatók, amelyekből Pavičić arra a következtetésre jutott, hogy itt volt Slivnica település központja. Ennek a helyszínnek a feltárása, esetleg a falazat és a szikla kapcsolatának megoldása a barlanggal hasonló kérdésekre adhatna választ egyidejűleg Lika más helyszínein, ahol szintén a hegy kőzetét használták az erődítmény részeként.

A vár mai állapota

A vár Pavlovac Vrebački településen áthaladó út keleti szélén található, üreges sziklán helyezkedett el, a település Kulinának nevezett másik várától alig 800 méterre. A várnak ma már csak csekély maradványai vannak. A várnak helyet adó magaslatot a helyiek Šupljarának nevezik, ami nagyjából odvas, üreges hegyet jelent. Ez fedi is a valóságot, ugyanis a várhegy közepén egy hatalmas barlangszerű üreg található. A maradványok és a terepalakulatok alapján, a várhegy csúcsán egy kb. 5 méter külső átmérőjű torony állt, melytől keletre egy fallal övezett kis udvar, esetleg egy lakóépület volt. A vár a meredek oldalakkal határolt hegytető egészét elfoglalta. A platótól mintegy 10 méterrel lejjebb a szikla oldala egy lankásabb domboldalba vált át, melynek északi részén egy hatalmas üreg tátong. A barlang egy nagyobb és egy kisebb nyílással a várhegy leginkább megközelíthető déli oldalába fut ki. Az üreg északi szájában, mintegy 50 cm vastag, „T” alakú falmaradvány látható, míg a déli üregnyílás előtt egy sánccá kopott, derékszögű falvonulat található. A falmaradványok alapján, az vár alatti üregrendszer a vár védelmének része lehetett, ám a tényleges szerepe, kialakítása, ásatások nélkül már nem tisztázható. A felhasznált források azt is megemlítik, hogy az egész várhegyet is körbevették egy védőfallal, valamiféle külsővárat kialakítva. Ennek nyomai ma már nem láthatók, de a terep adta lehetőségek alapján, ha volt is külsővár, az leginkább a déli oldalon lehetett. A sziklatetőn elhelyezkedő várhoz felvezető utat nem készítettek, igaz hely sem igen lett volna rá, így feltételezhető, hogy az üregek előteréből egy gyalogösvényen, vagy egy fából ácsolt lépcsőtornyon át juthattak fel.

Források

További információk