„Református kollégium (Kolozsvár)” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
(typo)
| fotó = Kvár Református kollégium.jpg
}}
A '''kolozsvári református kollégium''' egyike [[KolozsvárErdély]] legrégebbi oktatási intézményeinek. A város központjában, a patinás [[Farkas utca|Farkas]] (Mihail Kogălniceanu) utcában található, a [[Farkas utcai református templom]] szomszédságában.
 
== Története ==
A kolozsvári magyar protestánsok első iskolája [[1545]]-ben nyílt meg az óvári klastromban. Az intézetben felváltva tanítottak evangélikusok, reformátusok, majd unitáriusok. Az iskolamester (rektor) [[Vizaknai Gergely]] volt. [[1557]]-ben a [[tordai országgyűlés]] határozata és [[Jagelló Izabella magyar királyné]] engedélye alapján a [[Ferences templom és kolostor (Kolozsvár)|dominikánusok zárdájában]] iskola létesült. A század végén ez az iskola a város unitáriussá válásával megszűnt, majd [[Báthory Gábor erdélyi fejedelem|Báthory Gábor]] 1609. március 20-án az óvári romos templomot adományozta a reformátusoknak és mellette működött a református iskola is. Az oktatás anyagi alapjait a fejedelem 1610. december 10-ei adománya biztosította, amellyel a református egyház és iskola megkapta a város környéki tized felét és a kolozsvári harmincadot: „e jövedelemnek egyharmad része legyen a papoké, egyharmad része az iskola rectoráé, egyharmad része pedig a tanuló ifjúság tartására fordíttassék.” [[II. Apafi Mihály]] „Isten sava” címen évi 100 forintot juttatott a kollégiumnak a máramarosi sóaknák jövedelméből.<ref>Gaal 1992: 75; Sipos 2000; Kolozsvári 2007: 9; Asztalos 2008: 84.</ref>
 
Az iskola [[Bethlen Gábor]] utasítására került a jelenlegi helyére: 1622-ben a reformátusok a [[Farkas utcai református templom|Farkas utcai templommal]] együtt megkapták a „pápisták puszta klastromhelyét” is. Itt az iskolaépület [[II. Rákóczi György]] megbízásából [[Agostino Serena]] [[Velence (Olaszország)|velencei]] mester tervei szerint épült fel 1651-ben. Az 1655. április 3-i tűzvész megrongálta, de az oktatás nem szünetelt. Ennek az iskolaépületnek a maradványai ma is láthatóak a templom melletti romkertben. 1659-ben [[BarcsaiBarcsay Ákos]] a kolozsi, széki, tordai és dési sóbányák jövedelméből évi 1600 forintot adományozott a kollégiumnak. [[1733]]-ban a kollégiumban – Kolozsvárott elsőként – jogi tanszék létesült.<ref>Gaal György: ''Kolozsvár kétezer esztendeje évszámokban.'' In: Kolozsvár 2001: 325; Kolozsvári 2007: 10–11.</ref> 1781-ben az Egyházi Főtanács új épületet emeltetett [[Josef Leder]] építész irányításával. Ez a később ''ókollégium''nak nevezett iskolaépület 1801-re készült el késő [[barokk]] és [[klasszicista]] stílusban. 1854 és 1862 között itt történt az erdélyi egyházkerület lelkészképzése is. 1900-ban felépült a tornaterem, majd 1902-ben a Petőfi utcai új kétemeletes épület, amelyet [[Paulus Erika]] tervezett.<ref>Gaal 1992: 76; Asztalos 2008: 86.</ref>
 
A kollégium nyomdája [[Szenczi Kertész Ábrahám]] örökségén alapul. Miután a nyomdász 1667-ben örökösök nélkül halt meg, hagyatéka – benne többek között a Hollandiából, más források szerint Lüneburgból hozott betűkészlet – az erdélyi fejedelmi kincstárra maradt. 1672. október 12-én [[I. Apafi Mihály]] a nyomdát a nagyenyedi és kolozsvári református kollégiumoknak ajándékozta, majd 1673-ban a gyulafehérvári fejedelmi nyomdát is átadta a kollégiumoknak. A nyomda, amelynek vezetését 1694-ben [[Misztótfalusi Kis Miklós]] vette át, fellendítette a kolozsvári protestáns könyvkiadást. Mivel a város főurai pénz- és könyvadományokkal támogatták a kollégiumot, a 17. század első felében az iskolának már félezer könyv volt a könyvtárában. (A 17. századi könyvjegyzékekben feltüntetett, kötetekjelentős részük részema a [[Román Akadémia]] kolozsvári könyvtárában található.)<ref>Ferenczi 1896; Tolnay 1941: 369; Sipos 1991.</ref>
1781-ben az Egyházi Főtanács új épületet emeltetett [[Josef Leder]] építész irányításával. Ez a később ''ókollégium''nak nevezett új iskolaépület 1801-re készült el késő [[barokk]] és [[klasszicista]] stílusban. 1854 és 1862 között itt történt az erdélyi egyházkerület lelkészképzése is. 1900-ban felépült a tornaterem, majd 1902-ben a Petőfi utcai új kétemeletes épület is, amelyet [[Paulus Erika]] tervezett.<ref>Gaal 1992: 76; Asztalos 2008: 86.</ref>
 
Az iskolában az oktatás mellett élénk kulturális élet folyt. Tudjuk példáulPéldául, hogy 1752-ben Bethlen Elek és Czegei Wass Julianna esküvőjére a református kollégium diákjai valóságos latin–magyar versgyűjteményt készítettek.<ref>[[Egyed Emese]]: ''Színházi jellegű kultúra a XVIII. századi városban.'' In: Kolozsvár 2001: 141.</ref> [[1755]]-ben [[Magyarbikal]]on Nagy Mihály ''harmoniae praeses'' vezetésével a kolozsvári diákjai énekeltek Vitéz György temetésén.<ref>[[Benkő András (zenetörténész)|Benkő András]]: ''Kolozsvár magyar kóruskultúrájának kialakulása és fejlődése a XIX. és a XX. század első felében.'' In: Kolozsvár 2001: 226.</ref> A 18. század utolsó harmadából fennmaradt nyomtatott felhívás a megalakítandó színjátszócsoport támogatását kérte.<ref>Herepei 2005: 16–17.</ref> 1827-ben a diákok egy verses gyűjtemény kiadásához, illetve egy ''Magyar Társaság'' felállításához kértek anyagi támogatást. Ennek eredményeként megjelent az ''Aglája'' című versgyűjtemény és 1831-ben megalakult a ''Kollégyombeli Olvasó Társaság''.<ref>[[Benkő Samu]]: ''Kolozsvár polgári intézményeinek kezdetei.'' In: Kolozsvár 2001: 146.</ref>
A kollégium nyomdája [[Szenczi Kertész Ábrahám]] örökségén alapul. Miután a nyomdász 1667-ben örökösök nélkül halt meg, hagyatéka – benne többek között a Hollandiából, más források szerint Lüneburgból hozott betűkészlet – az erdélyi fejedelmi kincstárra maradt. 1672. október 12-én [[I. Apafi Mihály]] a nyomdát a nagyenyedi és kolozsvári református kollégiumoknak ajándékozta, majd 1673-ban a gyulafehérvári fejedelmi nyomdát is átadta a kollégiumoknak. A nyomda, amelynek vezetését 1694-ben [[Misztótfalusi Kis Miklós]] vette át, fellendítette a kolozsvári protestáns könyvkiadást. Mivel a város főurai pénz- és könyvadományokkal támogatták a kollégiumot, a 17. század első felében az iskolának már félezer könyv volt a könyvtárában. (A 17. századi könyvjegyzékekben feltüntetett kötetek jó része a [[Román Akadémia]] kolozsvári könyvtárában található.)<ref>Ferenczi 1896; Tolnay 1941: 369; Sipos 1991.</ref>
 
Az iskolában az oktatás mellett élénk kulturális élet folyt. Tudjuk például, hogy 1752-ben Bethlen Elek és Czegei Wass Julianna esküvőjére a református kollégium diákjai valóságos latin–magyar versgyűjteményt készítettek.<ref>[[Egyed Emese]]: ''Színházi jellegű kultúra a XVIII. századi városban.'' In: Kolozsvár 2001: 141.</ref> [[1755]]-ben [[Magyarbikal]]on Nagy Mihály ''harmoniae praeses'' vezetésével a kolozsvári diákjai énekeltek Vitéz György temetésén.<ref>[[Benkő András (zenetörténész)|Benkő András]]: ''Kolozsvár magyar kóruskultúrájának kialakulása és fejlődése a XIX. és a XX. század első felében.'' In: Kolozsvár 2001: 226.</ref> A 18. század utolsó harmadából fennmaradt nyomtatott felhívás a megalakítandó színjátszócsoport támogatását kérte.<ref>Herepei 2005: 16–17.</ref> 1827-ben a diákok egy verses gyűjtemény kiadásához, illetve egy ''Magyar Társaság'' felállításához kértek anyagi támogatást. Ennek eredményeként megjelent az ''Aglája'' című versgyűjtemény és 1831-ben megalakult a ''Kollégyombeli Olvasó Társaság''.<ref>[[Benkő Samu]]: ''Kolozsvár polgári intézményeinek kezdetei.'' In: Kolozsvár 2001: 146.</ref>
 
A [[trianoni békeszerződés]] után az iskola elveszítette birtokainak nagy részét. 1948-ban a tanügyi reform során az iskolát államosították, a Farkas utcai kollégium épületébe a magyar tannyelvű Gépipari Szakiskola, majd Villamosipari Középiskola, az 1902-ben épült Petőfi utcai szárnyba a 2. számú Magyar Fiúlíceum került. 1956-ban a régi épületbe román nyelvű iskolát helyeztek el, amelyet 1959-ben [[Gheorghe Șincai]]ról neveztek el, az új épületben működő intézmény névadója [[Ady Endre]] lett. A két intézményt még ugyanebben az évben Ady-Șincai Líceum néven egyesítették. A líceum magyar tagozata 1990-ben megszűnt, 1991-től pedig az intézmény csak Șincai nevét viselte.<ref>Gaal György: ''Kolozsvár kétezer esztendeje dátumokban.'' In: Kolozsvár 2001: 325, 332; Gaal 1992: 75–76; Gaal 2005; Asztalos 2008: 84-86.</ref>
 
{|border=1 cellpadding=6 style="float:left; background-color:#FFE;"
|LITTERIS ET PIETATI<br />SACRUM.<br /> A[nno]. Aer[ae]. Chr[istianae].<br /> MDCCCI.
|}
{|
|''(A tudomány és a kegyesség<br />szentélye<br /> a Krisztus utáni<br /> 1801. esztendőben)''
|}{{-}}
 
Fájl:Kolozsvári református gimnázium udvara 2017.jpg|Az iskola felújított udvara 2017-ben
Fájl:Emléktábla a kolozsvári református kollégium udvarán.jpg|Első világháborús emléktábla az iskola udvarán
File:Kolozsvár, Erdély. A Református kollégium udvara Fortepan 83903.jpg|Az iskola udvara 1940-ben
</gallery>
 
* [[Cornides Dániel]] (1732–1787)
* [[Ifjabb Csepregi Turkovitz Mihály|Csepregi Turkovitz Mihály]] (?–1698)
* [[Csernátoni Pál]] (?–16791633–1679)
* [[Albisi Csomós János|Csomos János]] (1730–1768)
* [[Debreczeni József (tanár)|Debreczeni József]] (1844–1883)
* [[Jékely Zoltán]] költő, [[Huszty András]]
* [[Kovács Dezső (író)|Kovács Dezső]] (1866–1935)
* [[Kuncz Aladár]] író,
* [[László Dezső (egyházi író)|László Dezső]] író
* [[Méhes Sámuel]], az Erdélyi Híradó szerkesztője (1785–1852)
* [[Miklós Viktor (szerkesztő)|Miklós Viktor]] (1888-1966) szótárszerkesztő
* [[Pataki István (tanár)|Pataki István]] (1640–1693), [[I. Apafi Mihály]] nevelője
* [[Pataki Sámuel (orvos, 1765–1824)|Pataki Sámuel]] orvos (1765–1824)
* [[Sárkány Lajos]] (1860–?1860–1929)
* [[Seprődi János]] muzikológus, népdalgyűjtő
* [[Szabó Sámuel (műfordító)|Szabó Sámuel]] (1756–1856)
* [[Szathmárnémethi Mihály (esperes)|Szatmárnémethi Mihály]] esperes
* [[Szilágyi Ferenc (történész)|Szilágyi Ferenc]] történész (1797–1876)
* [[Tavaszy Sándor]] teológiai tanár
* [[Tárcza Bertalan]] az Erdélyi Dalos Szövetség elnöke
* [[Török István (pedagógus)|Török István]] természettudományi és pedagógiai szakíró
* [[Tulogdy János]] földrajztudós (1891–1979)
* [[Tunyogi Csapó József]] jogtanár (1790–1858)
* [[Bodor Ádám]] író (1936–)
* [[Bolyai Farkas]] matematikus (1775–1856)
* [[Brassai György]] jogász (18. század)
* [[Csetri Elek]] történész (1924–2010)
* [[Cs. Szabó László]] (1905–1984)
* [[Nagy Géza (művelődésszervező)|Nagy Géza]] művelődésszervező, műfordító (1914–1981)
* [[Óváry Zoltán (orvos)|Óváry Zoltán]] immunológus (1907–2005)
* [[Pataki Mózes]] (1784–1815), [[Wesselényi Miklós (politikus, 1796–1850)|Wesselényi Miklós]] nevelője
* [[Pataki Sámuel (orvos, 1765–1824)|Pataki Sámuel]] orvos (1765–1824)
* [[Páldi István]] nyomdász (1717–1769)
* [[Velits Dezső]] szülész-nőgyógyász, kórházigazgató (1860-1921)
* [[Veress Ferenc (orvos, 1877–1962)|Veress Ferenc]] bőrgyógyász (1877–1962)
* [[Veress Ferenc (orvos, 1907–1989)|ifj. Veress Ferenc]] bőrgyógyász (1907–1989)
* [[Wass Albert]] író (1908–1998)
* [[Wándza Mihály]] színész, rendező, festő (1781–1854)
25

szerkesztés