„Felületi feszültség” változatai közötti eltérés

[[Fájl:CapillaryAction.svg|thumb|200px|right| Kapilláris emelkedés és kapilláris süllyedés eltérő anyagú csövekben]]
[[Fájl:CapillaryRiseDiagram.svg|thumb|200px|right| Kapilláris emelkedés jelensége és a folyadék felszíne (meniszkusza) a csőben]]
 
Úgyszintén a felületi feszültséggel függ össze az ún. '''kapilláris emelkedés''' és '''kapilláris süllyedés''' jelensége.
 
=== Kapillaritás hajszálcsövekben ===
A vékony csövekben (''hajszálcsövekben'', latin eredetű kifejezéssel ''kapillárisokban'') a folyadékok nem követik a közlekedőedényekre vonatkozó törvényt: a nedvesítő folyadék szintje magasabb, a nem nedvesítő folyadéké pedig alacsonyabb, mint nagy felületű edényben. Az előbbi jelenséget kapilláris emelkedésnek, utóbbit kapilláris süllyedésnek, az egész jelenségkört pedig [[hajszálcsövesség]]nek (''kapillaritásnak'') nevezzük. Üvegcsőben például a [[víz]] kapilláris emelkedését, illetve a [[higany]] kapilláris süllyedését lehet megfigyelni. Kapilláris emelkedés akkor következik be, ha a folyadék nedvesíti a kapilláris falát, vagyis a folyadék és a szilárd anyag részecskéi között nagyobb a vonzóerő, mint a folyadék molekulái között. A nedvesítési peremszög ilyenkor ''Θ'' < 90°. Ha a folyadék és a szilárd anyag részecskéi között kisebb a vonzóerő, mint a folyadék molekulái között, akkor kapilláris süllyedés lép fel. A nedvesítési peremszög ebben az esetben ''Θ'' > 90°.
 
A mellékelt ábra alapján kiszámíthatjuk az emelkedés, illetve a süllyedés nagyságát. Ha például a nedvesítő folyadék a csőben ''h'' magasságba emelkedik fel, akkor a folyadékoszlopra ható nehézségi erő (''F''<sub>neh</sub>):
 
:<math> F_\mathrm {neh} = r^2 \pi \rho gh \ .</math>
 
Ezt az erőt ellensúlyozza a folyadék és azAz üveg részecskéi között működő adhéziós erő felfelé mutató komponense (''F''<sub>γ</sub>):
 
:<math> F_\mathrm{\gamma} = 2r\pi \gamma \cos \mathit \Theta \ . </math>
 
A folyadékoszlop egyensúlyban van, tehát a két erő egyenlő nagyságú (de ellentétes irányú):
A két erő egyenlősége esetén a folyadék emelkedésének vagy süllyedésének mértéke, a ''h'' kiszámítható:
 
:<math> r^2 \pi \rho gh \ = 2r\pi \gamma \cos \mathit \Theta \ .</math>
 
A két erő egyenlősége eseténEbből a folyadék emelkedésének vagy süllyedésének mértéke, a ''h'' kiszámítható:
 
:<math>h = \frac {2\gamma \cos \mathit \Theta}{\rho g r} \ . </math>
 
=== Kapillaritás keskeny résekben ===
A hajszálcsövekhez hasonlóan a keskeny résekben is megfigyelhető a kapilláris emelkedés és a kapilláris süllyedés. A jelenség egyszerűen tanulmányozható például két olyan üveglap között, amelyek egy közös, függőleges helyzetű élben találkoznak és kis szöget zárnak be egymással. Ha a két lap alsó részét vízbe merítjük, akkor a két üveglap közti térrészben a víz annál magasabbra emelkedik, minél kisebb az üveglapok távolsága. Mérésekkel és elméleti úton is igazolható, hogy a lapok közti távolság (''d'') és az emelkedés magassága (''h'') [[fordított arányosság|fordítottan arányos egymással]]. A fordított arányosság miatt az üveglemezek közti térrészben a víz felszíne egy [[hiperbola (matematika)|hiperbola]] mentén helyezkedik el.
{{-}}
<gallery caption="A víz kapilláris emelkedése üveglapok között" widths="130px">
file:Kapilláris emelkedés 1.jpg
file:Kapilláris emelkedés 2.jpg
file:Kapilláris emelkedés 3.jpg
file:Kapilláris emelkedés 4.jpg
file:Kapilláris emelkedés 5.jpg
file:Kapilláris emelkedés 6.jpg
</gallery>
 
== A felületi feszültség hőmérsékletfüggése ==