„Lehel kürtje” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
27. sor:
Azt a legendát, hogy a kürtöt csak Lehel tudta megszólítani, [[Káldy Gyula]] 1893-ban megcáfolta, mert hatalmas riadót fújt el rajta. A hangszert az [[1950-es évek]]ben Kádár Ferenc [[dévaványa]]i pásztor is megszólaltatta, erről hangfelvétel is készült.<ref>[http://www.jaszokegyesulete.hu/?menu=lehel, Jászok Egyesülete – A Jászságért Alapítvány]</ref>
[[Fájl:Hungary Jaszbereny Lehel.jpg|bélyegkép|223x223px|„Lehel kürtje” a [[Jász Múzeum|Jász Múzeumban]]]]
A jászberényi kürt két felső sávjában szarvasvadászatotszarvassvadászatot, oroszlánviadalt, [[kentaurok]] harcát és emberek párharcát bemutató jeleneteket faragott a művész. Az alsó két sávban a bizánci császári sas látható egy-egy [[griff]]el, valamint cirkuszi művészek, labdajátékosok és egy ülő [[Hárfa|hárfás]] a hangszerével.
 
A jászberényihez hasonló kürtöket feltehetően ivókürtnek is használták. A kürtök – a krónikák tanúsága szerint – a magyar nép legősibb eszközei közé tartoznak. A kürt nemcsak a magyaroknál, de más történelmi lovas népeknél is méltóságjelvény volt. Elsősorban szaruból, de nemritkán értékesebb anyagból, elefántcsontból is készítették és díszes faragványokkal ékesítették.{{h|Sárosi (1998)|o=122}} Európa különböző múzeumaiban a jászberényihez hasonló készítésű és származású kürt még 40 darab van,{{h|Sárosi (1998)|o=155}} ezeket ''olifant''nak nevezik.