„Üdvhadsereg” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
alcím |
||
37. sor:
Az '''Üdvhadsereg''' katonai szervezeti mintára felépített [[Protestantizmus|protestáns]] egyház és vallási-emberbaráti mozgalom; magukat "Krisztus katonái"-nak nevezik. Világméretű, 128 országban van jelen, aktív tagsága mintegy 1,5 millió.<ref>http://www.salvationarmy.org/ihq/statistics</ref> Magyarországi szervezete az [[Üdvhadsereg Szabadegyház Magyarország]]
Az Üdvhadsereget 1865-ben Angliában alapította [[William Booth]] [[Metodizmus|metodista]] lelkész, aki szilárdan hitte, hogy a keresztény hitnek szerves része a [[Szolgálat (vallás)|szolgálat]] és a szociális igazságtalanság és a nyomorúság elleni harc. Azt vallotta, nem elég a templomokban prédikálni, cselekedni kell, de tanait nem nézte jó szemmel az egyháza; kitagadta soraiból. Both feleségével - [[:en:Catherine_Booth|Catherine Booth]] - hajléktalanszállókat, népkonyhákat, szociális foglalkoztatókat kezdett üzemeltetni, mezőgazdasági tanfolyamokat indított. Minden lehetőséget megragadtak, amellyel az emberek helyzetén javítani tudtak, hirdették : ''hit és cselekedet'' elválaszthatatlanok egymástól. ▼
A hármas kulcsszó, amely a kezdetektől kezdve megalapozta működésüket - ''Soup'', ''Soap'' and ''Salvation'' - (leves, szappan és üdvösség).
== Jellemzők ==
Kezdetben Kelet-Londonban "''Keresztény'' ''Misszió"'' néven indult mozgalom, kinőve az egyház hagyományos kereteit, [[1877]]-ben formálisan is elszakadt a [[metodizmus]]tól, létrehozva az Üdvhadsereget, szervezeti formaként, az akkori viktoriánus Anglia alapjait adó hadsereget választották. A tagok egységes egyenruhája segítette a munkát, könnyen megkülönböztette a tömegben dolgozókat és elfedte a társadalmi különbségeket. ▼
Magyarországon elég későn, 1924-ben bontott zászlót az Üdvhadsereg külföldi tisztek segítségével, hamarosan harminc segítő központ jött létre országszerte. ▼
Az Üdvhadsereg célja az, hogy az emberek figyelmét – vallásukra való tekintet nélkül - a [[túlvilág]]ra irányítsa. Ennek érdekében zenés felvonulásokat és utcai prédikációkat szerveznek. A szervezet élén az. ún. tábornok áll. A férfiakból, nőkből, zenészekből álló hadsereg tagjai egyenruhában járnak, rangjelzéseket viselnek és szigorú fegyelem alatt állnak. Vannak sajátos vallási gyakorlataik, de emellett más vallási kötelezettségeknek is eleget tehetnek. A szervezet felekezetnélküli, felekezetek feletti mivoltát hirdeti.
Fontos szabály, hogy a „hadsereg” tisztjeinek fizetése a mindenkori átlagjövedelem alatt kell maradjon, annak érdekében, hogy ezt a hivatást senki sem anyagi megfontolástól vezérelve válassza.<ref name="NM" /> A hívek a jövedelmük tíz százalékát a szervezetnek adományozzák ([[tized]]).<ref name="NM">{{Cite web |title=Napi Magyarország, 1998. december (2. évfolyam, 281-305. szám) {{!}}
Az Üdvhadsereg a [[vallás]] lényegének a [[felebaráti szeretet]] és az [[Jótékonyság|irgalmasság]] gyakorlását tartja, ezért nagyarányú szeretetakciókat, szociális tevékenységet fejt ki, a szociális kérdést [[Etika (vallás)|valláserkölcs]]i kérdésként fogva fel.
== Története ==
▲Az Üdvhadsereget 1865-ben Angliában alapította [[William Booth]] [[Metodizmus|metodista]] lelkész, aki szilárdan hitte, hogy a keresztény hitnek szerves része a [[Szolgálat (vallás)|szolgálat]] és a szociális igazságtalanság és a nyomorúság elleni harc. Azt vallotta, nem elég a templomokban prédikálni, cselekedni kell, de tanait nem nézte jó szemmel az egyháza; kitagadta soraiból. Both feleségével - [[:en:Catherine_Booth|Catherine Booth]] - hajléktalanszállókat, népkonyhákat, szociális foglalkoztatókat kezdett üzemeltetni, mezőgazdasági tanfolyamokat indított. Minden lehetőséget megragadtak, amellyel az emberek helyzetén javítani tudtak, hirdették : ''hit és cselekedet'' elválaszthatatlanok egymástól.
▲Kezdetben Kelet-Londonban "''Keresztény'' ''Misszió"'' néven indult mozgalom, kinőve az egyház hagyományos kereteit, [[1877]]-ben formálisan is elszakadt a [[metodizmus]]tól, létrehozva az Üdvhadsereget, szervezeti formaként, az akkori viktoriánus Anglia alapjait adó hadsereget választották. A tagok egységes egyenruhája segítette a munkát, könnyen megkülönböztette a tömegben dolgozókat és elfedte a társadalmi különbségeket.
▲Magyarországon elég későn, 1924-ben bontott zászlót az Üdvhadsereg külföldi tisztek segítségével, hamarosan harminc segítő központ jött létre országszerte.
== Jegyzetek ==
<references/>
| |||