„Üdvhadsereg” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
54. sor:
Magyarországon elég későn, az 1920-as évek elején bontott zászlót az Üdvhadsereg külföldi tisztek segítségével, hamarosan harminc segítő központ jött létre országszerte.
1922-1923-ban ''Csatakiáltás'' címmel adtak ki lapot, amely később ''Segélykiáltás'' címmel jelent meg.<ref name="R-Sz">Rajki Z. - Szigeti J.: Szabadegyházak története Magyarországon 1989-ig (2012)</ref> 1924-ben a budapesti [[Dohány utca|Dohány utcá]]ban és a [[Teréz körút]]on létesítettek összejöveteli helyiséget és állomást.<ref name="R-Sz"/>
[[1926]]-ban írta róluk a [[Magyar Kultúra]] című lap:
: ''„Az 1924. év tavaszán a külföld sok országában elterjedt „üdvhadsereg" néven ismert intézménynek négy tagja (3 német és 1 magyar) a fővárosban letelepedett, hogy a „Salvation Army" számára nálunk is előkészítsék a talajt. A különleges ruhájú, tányérsapkás „katonák" és fekete kalapos üdvhadseregbeli nők csakhamar feltűntek a körutak forgatagában vallásos énekeket énekelve, újságjukat, röpirataikat árusítva. A múlt év novemberében maga a tábornok is itt járt, s a régi országházban tartott gyűlésen kifejtette az üdvhadsereg programját. Két év leforgása alatt mintegy 200 katonát toboroztak össze. A fővárosban 3, Kispesten 1 gyülekezőhelyük van, hol istentiszteleteket is tartanak. Van állásközvetítő irodájuk, foglalkoztató műhelyük, népkonyhájuk. Foglalkoznak iszákosok és bukott nők mentésével, szegény gyermekek gondozásával”.''
{{lásd|Üdvhadsereg Szabadegyház Magyarország}}
| |||